Komoly változás jön a magyar egészségügyben: már ezt sem szabad a kórházakban 2024-től

Sokan bíztak abban, hogy a kormány az év végéig rendeletben megjelöli azokat a szakterületeket, amelyeken mégiscsak maradhat a bérfoglalkoztatás, mert az átlagosnál is nagyobb a munkaerőhiány, például a sürgősségi és az intenzív terápiás osztályokon, vagy a pszichiátriákon. Ilyen kormányrendelet azonban eddig még nem jött ki - írják. Mészáros Magdolna, a gyulai Békés Vármegyei Központi Kórház ápolási igazgatója, a Kórházszövetség elnökségi tagja szerint elsősorban a fővárosban jelent komoly problémát az intézkedés. A szakértő szerint annyi beteget lenne szabad csak felvenni, amennyit az ápolók biztonsággal el tudnak látni.

Mindeközben az ápolóhiány egyre égetőbb: az utolsó friss adatok szerint az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek csak 50-55 százaléka aktív, és a 2022-ben végzetteknek mindössze az egynegyede dolgozik ténylegesen az egészségügyben. A következő tíz évben nagyságrendekkel többen mennek majd nyugdíjba, és csak 2019-hez képest már most is egyre több intézményben és mind nagyobb arányban foglalkoztatnak szakképzetlen ápolókat a kórházakban. Becslések szerint legalább 20-25 ezer ápoló hiányzik a hazai egészségügyi ellátórendszerből.

A teljes cikk az egészségügyi munkaerőhiányról a Portfolio oldalán olvasható.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ebben a 3 magyar városban van most a legtöbb covidos: kígyóznak a sorok a rendelőkben

Csökkenés látszik Békéscsabán, Debrecenben, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Salgótarjánban és Székesfehérváron. Egy helyen mértek emelkedést.

A Pénzcentrum nagy Boldogságtesztje 2023

Egy olyan eseménydús, bonyolult és főleg nehéz év végén, mint az idei volt, érdemes megállni egy pillanatra és elgondolkozni, hogyan is telt, hogyan is érezzük magunkat a bőrünkben. 2023-ban csúcsokat döngetett az infláció: a fizetések hónapról hónapra kevesebbet érnek, miközben a szolgáltatások és a termékek ára az egekben. Ezen kívül továbbra is háború dúl a szomszédos országban, ahogy a Közel-Keleten is eszkalálódott a konfliktus. A pandémia ugyan hivatalosan is véget ért, ám a következményeit még sokáig fogjuk nyögni, az éghajlatváltozást pedig már a saját bőrünkön tapasztalhatjuk: elég csak kinézni az ablakon. Törökországot és Szíriát pusztító földrengések tarolták le, amiben több, mint 57 ezer ember vesztette életét. Ilyen körülmények között nehéz pozitívnak maradni.