A félrediagnosztizálás miatt a felépülés elhúzódik, és hónapokkal később sem teljes az állapota, de még nem adta fel.
Hiába fizetné részben a tébé a magánellátás árát: erre a legtöbb magyar még így se lenne pénze
Az állami és magánegészségügy a világ fejlett országaiban egymást kiegészítve működik, bizonyos terheket hatékonyan tud levenni az alapellátás válláról – például a fogászat, szemészet vagy éppen a bőrgyógyászat területén. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szavai alapján hasonlót terveznek Magyarországon is. De mennyit fognak fizetni a betegek akkor a magánban?
A Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességet javító javaslatcsomagjának adatai szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatási rendszere elavult, közel tíz éve nem nyúltak hozzá a támogatási összegekhez. Részben ennek tudható be az is, hogy rekord méretű tartozások alakultak ki a kórházaknál, a finanszírozás ugyanis nem követte az utóbbi évek áremelkedését. A szolgáltatóknak jelen helyzetben pedig nem érdeke elszerződni.
Kirschner András, a Swiss Clinic ügyvezető igazgatója szerint a megoldás (anélkül, hogy a NEAK a világ összes pénzét ráborítaná a magánszolgáltatókra) az úgynevezett co-payment modell lehet, ahol az állami támogatás mellett a magánszolgáltató a valódi ár és a támogatás különbözetét elkérheti a betegtől, tehát például a kétmillió forintos csípőprotézis-műtét 1,5 millióba kerülne a betegnek. Csakhogy egy átlagos háztartásban élő magyar számára egy ilyen beavatkozás jóval többe kerül, mint amennyit egy évben félre tud tenni.
Ráadásul a betegek halogatják a beavatkozásokat. Ahogy nem vesznek új bútort, nem cserélik le az autójukat, halasztják a külföldi utazásukat, úgy vannak számos, nem nagyon sürgős egészségügyi beavatkozással: elhalasztják a heresérv-, a lágyéksérv-, a jóindulatú pajzsmirigydaganat-műtétjüket, a protézisbeültetéseket. Azonban eljön az a pillanat, amikor már akkora az egészségveszteség, annyira fáj például egy kopott csípőízület, hogy muszáj megoperáltatni. Ezek a kiváró páciensek tehát előbb-utóbb feltűnnek majd a magánszolgáltatóknál, de az állami rendszerben is. Ezt támasztja alá egy nyugtalanító adat: a betegforgalom nemcsak a magánegészségügyben, hanem az államiban is jelentősen csökkent - írja a lap.
Rékassy Balázs, orvos, egészségügyi szakmenedzser korábban elmondta, hogy a betegek egyre rosszabb állapotban kerülnek orvoshoz. A lakossági oldalról a kiadásokra való felkészülés mellett (egészségpénztár, egészségbiztosítás) jelentős életmódváltása is szükség lenne ahhoz, hogy minél több évet tölthessenek az emberek egészségesen, ugyanis a magyarok általános egészségi állapota kirívóan rossz nemzetközi összehasonlításban.
-
Elfogyott a munkaerő? Ilyen szakembereket keresnek most leginkább a cégek
Hiába a versenyképes bér, egyre több pozícióra egyszerűen nincs jelentkező.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Negyedik éve piacvezető a Toyota Magyarországon (x)
A Toyota 2025-ben is megőrizte piacvezető helyét Magyarországon.
-
Taxizás stresszmentesen? Mutatjuk a leghasznosabb funkciókat! (x)
Kényelem és biztonság minden út során: fedezd fel a Bolt beépített biztonsági funkcióit!
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







