Több tízezer magyar szenved ettől folyamatosan: nem csak a hátuknak, a pénztárcájuknak is fáj

A köznéven csak reumának nevezett rheumatoid arthritis a legsúlyosabb reumatológiai betegség, hazánkban több tízezer ember szenved miatta nap mint nap. A betegség elsősorban a kéz- és láb kisízületeit, a csuklót és a bokát, illetve a térdet károsítja. A betegség általában a kéz kisízületi gyulladásával kezdődik, gyakori ilyenkor a reggeli kézmerevség. Később átterjed a test többi részére, előrehaladottabb fázisban pedig nemcsak a mozgás, de a fekvés is kibírhatatlan fájdalmakat okozhat a betegnek. Emellett idegrendszeri, belső szervi és szemészeti vonatkozásai, tünetei is lehetnek a kórképnek.

A rheumatoid arthritis egy autoimmun betegség, amely mögött a szervezet funkciós zavara áll: az immunrendszer beindít egy olyan folyamatot, mely a szervezet saját építőelemeit támadja meg. Kezdetben az ízületi felszínt borító hártya gyullad be, majd a gyulladásos sejtek és a gyulladás következtében felszabaduló anyagok károsítják a csontokat borító porcot is. A legjellemzőbb tünetek az ízületi fájdalom, az ízületi duzzanat, a reggeli kézmerevség, a mozgásbeszűkülés és az ízületi deformitás. A betegség erőteljes mozgáskorlátozottságot is eredményezhet előrehaladott állapotában, amihez szűnni nem akaró fájdalom is társulhat.

Átlagosan 3-10 évvel rövidebb élettartam

A betegség kialakulásában öröklött tényezők és az életmód is szerepet játszik, bár a pontos kiváltó okok egyelőre ismeretlenek. Nagyobb eséllyel alakul ki dohányosoknál, mint nem dohányzóknál, valamint az elhízás és a cukorbetegség szintén növelik a kockázatot.

Évről-évre egyre több a rheumatoid arthritisben szenvedő beteg világszerte, a legtöbb páciens az idősebb korcsoportokban található. A nők körében háromszor gyakrabban fordul elő a betegség. Átlagosan a népesség 0,3-0,6 százalékát érinti, hazánkban ez az arány magasabb, 1 százalék körül van1. Elsősorban a fejlett nyugati világ betegsége, Észak-Amerikában és Európában a leggyakoribb.2

A betegségben szenvedők várható élettartama az egészséges populációhoz viszonyítva kb. 3-10 évvel kevesebb, amennyiben későn vagy egyáltalán nem jutnak kezeléshez, vagyis nem pusztán az életminőséget rontó betegségről van szó, hanem a várható élettartamot is jelentősen rövidítő kórállapotról.3

Mi a teendő a tünetek észlelésekor?

A tünetek legelső jelentkezésekor fontos, hogy azonnal orvoshoz forduljunk. A háziorvos a tünetek alapján beutalhat a területileg illetékes reumatológiai szakrendelésre, ahol a reumatológos szakorvos állapítja meg a diagnózist. A minél előbb elkezdett gyógyszeres kezelés lassíthatja a betegség előrehaladását. A kezelés késleltetése átlagosan több ízületi károsodáshoz és az ízületi funkciók elvesztéséhez vezethet. A gyógyszeres kezelés ugyan a már meglévő károsodást nem tudja visszafordítani, viszont a további károsodásokat meg tudja előzni, amennyiben a beteget sikerül a gyógyszerekkel gyulladásmentessé tenni. Megfelelően kezelt esetben a beteg teljesen normál életet tud élni.

A gyógyszeres kezelés a betegek 80 százalékánál elegendőnek bizonyul, emellett a gyógytorna és a fizikoterápia is nagyon fontos. Krónikus fájdalmakra lökéshullám-terápiát szoktunk alkalmazni, ami a betegek jelentős részénél csökkenti a fájdalmat, javítja az életminőséget

– mondja Dr. Baláspiri Csaba, az Affidea Magyarország reumatológus szakorvosa, főorvos.

A lökéshullám-terápia során gyorsan terjedő hanghullámokat juttatnak a testbe egy kezelőfej segítségével. Az akusztikus hullámok a kezelt területen vérbőséget okozva felpezsdítik a vér keringését, élénkítik az anyagcserét. Pozitív hatásai között említhetjük a fájdalomcsillapításon túl a gyulladáscsökkenést, az új erek képződését, a mozgékonyság fokozását, a sejtstruktúra javítását és a kötött izomzat lazítását.

Habár a betegség pontos okát egyelőre nem ismeri az orvostudomány, azt tudjuk, hogy bizonyos társbetegségek gyakori előfordulásúak: a cukorbetegség, az elhízás, az asztma, a tüdőbetegség és bizonyos szívritmuszavarok mellett gyakran előfordul a rheumatoid arthritis.

Ezek nagy részénél - és a társbetegség nélküli rheumatoid arthritisnél is – életmódváltással jelentősen javítható a beteg állapota, ezért a gyógyszeres kezelés és a fizikoterápia mellett szoktuk javasolni a gyulladáscsökkentő étrendet, vagyis a halolajban, olívaolajban, gyümölcsben és zöldségben gazdag étkezéseket, és az olyan ízületkímélő mozgásformák beépítését a mindennapokba, mint amilyen például a jóga

– teszi hozzá a szakorvos.

Sokba kerül a betegség

A betegség nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre: a rheumatoid arthritis kezelésére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 1,64 milliárd Ft-ot költött 2018-ban, ez az összeg pedig várhatóan egyre növekszik, mivel a betegszám is világszerte emelkedik. Az egy betegre jutó átlagos éves egészségbiztosítási kiadás a gyógyszer-ártámogatás alapján 53 375 Ft. A gyógyszer-ártámogatáson belül kiemelkedő volt a legfiatalabb korosztály a férfiak körében, ugyanis a 310 599 Ft átlagos éves, egy főre jutó egészségbiztosítási kiadás a többi csoporthoz viszonyítva jelentős eltérést mutat