Hatalmas veszélyben magyarok százezrei: nem is figyelnek erre, pedig komoly betegséget okozhat

A stressz tartós jelenléte rontja a közérzetet és az életminőséget, és számos szervrendszert érinthet, így tünetei szerteágazók. Fáradtság, kimerültség, alvászavarok jelentkezhetnek, de a fejfájás, a nyak- és váll területén tapasztalt izomfeszülés is jellemző tünet. Emésztőszervi panaszok, reflux, gyomorégés, puffadás is jelentkezhet, de pszichésen is megviseli az emberi szervezetet, ami hangulatingadozások, ingerlékenység, koncentrációs zavarok formájában mutatkozik. Szív- és érrendszeri panaszokat is okozhat, ilyen például a magas vérnyomás és a heves szívverés.

A tünetek megjelenésének ideje függ a genetikai hajlamtól, az életmódunktól, a pszichés megküzdési módszereinktől és attól is, hogy mekkora mértékű stressz ér minket. A komolyabb következmények, mint a szív- és érrendszeri betegségek, inzulin-rezisztencia, vagy a testsúly problémák évek alatt alakulhatnak ki, amikor a stressz már krónikussá vált. Az első, alvásra és hangulatra gyakorolt tünetek azonban már néhány hét alatt megjelenhetnek.

Ezekre az értékekre kell odafigyelni

Bizonyos laborparaméterek feltárják azokat a stressz hatására kialakuló állapotokat, melyek gyakran észrevétlenül rontják közérzetét és befolyásolják mindennapi teljesítményét. A tartós stressz hosszú távon hozzájárulhat a magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívinfarktus, és más szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, és hatással lehet az anyagcserére is. Előidézhet súlygyarapodást vagy -csökkenést, növelheti a cukorbetegség kockázatát, illetve emésztési problémákat is okozhat.

A legjobb, ha megelőzzük a stressz kialakulását, de ha már megjelent, akkor is sokat tudunk tenni ellene. Kiegyensúlyozott, pihentető alvással megfelelően meg tudjuk alapozni a stressz leküzdését, ehhez viszont fontos a jó alváskörnyezet, a következetes alvási rutin, valamint a lefekvés előtti képernyőhasználat, a kékfény expozíció csökkentése.

Alapvető szerepet tölt be a stressz leküzdésében a rendszeres testmozgás is: olyan mozgásformát érdemes választani, ami örömet okoz és a kikapcsolódást is segíti. A különböző relaxációs technikák elsajátítása, például a meditáció, a jóga vagy a légzőgyakorlatok és az önismereti munka is sokat tudnak segíteni a leküzdésben.

A megfelelő technikákkal már néhány hét alatt észlelhetők pozitív változások, a hosszútávú javulást azonban néhány hónap alatt, kitartással tudjuk elérni.

Ha a hosszantartó stressz már a mindennapi életvitelünket is negatívan befolyásolja, akkor pszichológiai tesztekkel tudjuk legjobban felmérni a stressz szintjét szervezetünkben. Azonban egyes laborparaméterekből is következtethetünk arra, hogy a stressz már az egészségünkre is hatással van. Egy általános állapotfelmérő laborvizsgálat mindenkinek javasolt, aki a hétköznapok során fokozott stressznek van kitéve, viszont néhány munkakörben fokozottan érdemes erre odafigyelni: ilyenek például a nagy felelősségkörű pozíciók, a segítő szakmában, és a váltott műszakban betöltött munkakörök

– mondja Dr. Bartók Róza, a SYNLAB orvosa.