Mi az IBD? A gyulladásos bélbetegség tünetei, kezelése, IBD diéta

Cikkünkben annak jártunk utána, mi az IBD jelentése és mi mindent érdemes tudni az IBD betegség kapcsán. Tudd meg, milyen formában jelentkeznek a különböző bélbetegségek tünetei, ezen belül mik lehetnek a gyulladásos bélbetegség tünetei vagy az irritábilis bél szindróma tünetei. Mi az IBS IBD különbség, hogyan zajlik a krónikus bélgyulladás kezelése és milyen IBD diéta betartása ajánlott? Mik az IDB diéta szabályai, milyen étrendet kövessünk?

IBD betegség: mi az IDB jelentése?

Az IBD (Inflammatory Bowel Disease) magyarul gyulladásos bélbetegséget jelent – ez egy olyan összefoglaló szakkifejezés, amely alatt a Chrohn-betegség, illetve a Colitis Uclerosa nevű gyulladással járó bélbetegségeket értjük. Az IBD betegségek a tudomány jelenlegi állása szerint véglegesen nem gyógyíthatók, azonban IBD diétával és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel jól kordában tarthatók, így az érintettek betegségük ellenére is teljes értékű életet élhetnek.

Magyarországon becslések szerint nagyjából 45 ezer ember él az IBD betegségek valamelyikével, azonban nem könnyű meghatározni a pontos számukat, ugyanis az említett megbetegedéseket nehéz megkülönböztetni egymástól és olyan más, változatos tünetekkel járó emésztőrendszeri panaszoktól, mint az IBS (Irritable Bowel Syndrome), azaz irritábilis bél szindróma. Az IBD tünetek tipikusan fiatal felnőtt korban, ritkábban már gyermekkorban is jelentkezhetnek, az átmeneti panaszmentes időszakok a betegség fellángolásával és a tünetek kiújulásával váltakoznak.

Mi az IBS IBD különbség lényege?

Bár nehéz megkülönböztetni egymástól az említett kórképeket, a szakorvosok bizonyos tünetek jelentkezése vagy elmaradása esetén képesek eldönteni, hogy IBS vagy IBD áll-e fenn. Az egyik legfontosabb IBS IBD különbség, hogy – bár az IBS is rengeteg kellemetlenséget okozhat - előbbit nem sorolják a hagyományos értelemben vett „betegségek” közé, helyette krónikus emésztőrendszeri funkciózavarként tartják nyilván.

Az IBS tehát nem veszélyes betegség: nem jár együtt gyulladással, vérzéssel, nem rák rizikófaktor, nem okoz fogyást és nem rövidíti a beteg élettartamát sem.

Tipikusan akkor diagnosztizálnak valakinél IBS-t, amikor az orvosi leletei alapján semmilyen, a panaszokat okozó szervi eltérés nyoma nem látható sem a laborvizsgálat, sem a képalkotó- vagy endoszkópos vizsgálatok során. Az irritábilis bél szindróma tünetei – bár minden beteg más-más tünetegyüttesről számol be, eltérő súlyossággal – a következők:

• rendszertelen székelés;
• hasmenés, székrekedés (akár ezek váltakozása);
• puffadás;
• hasi görcsök;
• nyomás- vagy teltségérzet;
• hányinger, hányás;
• hasi érzékenység és fájdalmak (kisugárzó fájdalom is lehet);
• szorongás, levertségérzet, koncentrációs- és alvászavar.

Az IBS is jellegzetesen fiatal felnőtt korban jelentkezik és hosszan (hónapokon, éveken vagy egy életen át) tartó problémáról van szó, ami szorosan összefügg a stresszel, a szorongással, lelki problémákkal. Hozzávetőlegesen a magyar lakosság 10%-a tapasztalja élete során legalább egyszer az IBS okozta kellemetlenségeket. Az IBS kialakulásának okai nem ismertek, azonban egyes kutatók az agy-bél tengely zavarával hozzák összefüggésbe, illetve a helytelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény, egészségtelen életmód is eredményezheti.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kétmillió magyart kínoz a szörnyű népbetegség: ez a diéta hozza el a testi-lelki egészséget?

Egyes felmérések szerint minden ötödik magyar életét megnehezíti ez a kellemetlen betegség, azonban sokan hajlamosak félvállról venni – ennél nagyobb hibát el sem követhetnek!

Az IDB tünetei: mik lehetnek gyulladásos bélbetegség tünetei?

Az IBS-sel szemben az IBD-hez tartozó két kórkép, a Crohn-betegség és a Colitis Uclerosa jelentősen súlyosabb, szélsőséges esetekben életveszélyes állapotok. Nézzük, mit érdemes tudni a két betegségről, mik az említett gyulladásos bélbetegségek tünetei!

A Crohn-betegség tünetei

A Crohn-betegség egy olyan nem gyógyítható, kezeletlenül életveszélyes gyulladásos bélbetegség, ami hasmenéssel, erős hasi fájdalmakkal jár. Az IBD ez esetben a leggyakrabban a vékonybél alsó szakaszát és a vastagbelet érinti, ritkábban a végbél, a gyomor, a nyelőcső és a száj is érintett lehet. A Crohn szakaszosan, foltokban alakul ki, így a gyulladásos bélbetegséggel érintett szakaszok között ép szövetek is találhatók. A betegség kialakulásának oka nem ismert. A Crohn-betegség tünetei közé tartoznak a hasmenés mellett:

• fájdalmas hasi görcsök,
• véres széklet,
• a krónikus gyulladás hatására kialakuló fekélyek, tályogok, fisztulák;
• láz, kimerültség és szédülés;
• étvágycsökkenés és fogyás.

A Colitis Uclerosa tünetei

A Crohn-betegséggel szemben a Colitis Uclerosa (CU) nem egymással párhuzamosan, foltokban alakul ki: ez esetben a bélgyulladás az érintett szakasz teljes területét érinti és folyamatosan terjed. A CU alapvetően nem életveszélyes, de befolyásolja a mindennapi életvitelt, kezelés és diéta hiányában pedig a belek elfekélyesedéshez vezethet. Jól kezelhető betegségről van szó, diétával teljes tünetmentesség is elérhető. Az IBD okai ez esetben sem ismertek, azonban feltételezhetően genetikai hajlam, illetve az immunrendszer helytelen védekező mechanizmusa állhat a háttérben. A Colitis Uclerosa tünetei a következők:

• hasmenés, gyakori székelési inger;
• nehéz székletürítés;
• hasi görcsök;
• nyákos, véres széklet;
• fogyás;
• éjszakai verejtékezés, alvászavar.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az éjszakai álmatlanság okai: mi az alvászavar leggyakoribb típusa, az insomnia jelentése?

Mi az az insomnia, mik az éjszakai alvászavar okai? Mi az alvászavar, mik az álmatlanság okai, mit tegyünk álmatlanság ellen? Járjunk utána, hogyan történik az alvászavar kezelése!

Hogyan történik a krónikus bélgyulladás kezelése?

Ahogy a fentiekben jeleztük, az IBD nem gyógyítható, ám kezelhető betegség. Az IBD kezelés célja a panaszmentes állapot elérése és fenntartása, amelyhez első sorban gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelés (pl. kortikoszteroidok, immunszuppresszánsok, biológiai terápiák, hasfogó vagy székletlazító gyógyszerek, fájdalomcsillapítók, ásványianyagok és probiotikumok), illetve szigorú IBD diéta szükséges. Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozás is történhet. A kezelés megállapításához laborvizsgálat, vastagbéltükrözés, illetve CT vagy MRI vizsgálatok szükségesek.

A krónikus bélgyulladás kezelése és diétája mellett fontos szerepet játszik az életmódváltás is: a beteg egészségi állapotától függően javallott könnyű kardio edzéseket végezni, napi rendszerességgel mozogni, legalább egy kiadós séta erejéig, illetve célszerű abbahagyni a dohányzást és az alkoholfogyasztást is. A bélbetegségek tünetei stressz hatására fokozódhatnak, éppen ezért érdemes odafigyelni a stressztűrő képesség javítására és relaxációs gyakorlatokat végezni (pl. jóga, meditáció) vagy kikérni egy pszichológus szakmai tanácsát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mik a magas és alacsony kortizol szint tünetei? Ez a kezelés hízás esetén

Mi az a kortizol hormon, mi a kortizol jelentése és hogyan történik a kortizol szint mérés? Mik a magas kortizol szint tünetei és hogyan történik a kortizol szint csökkentése?

Mik az IBD diéta szabályai?

Az IBD diéta egy olyan hosszútávú kímélő étrendet foglal magában, ami segít a gyulladásos bélbetegségek tüneteinek mérséklésében és a tünetmentes állapot elérésében, a fogyás megállításában. Az IBD diéta által hosszú távon stabilizálódik a széklet minősége, csökkennek a gyulladások, oldódnak a hasi görcsök és enyhül a puffadás. Fontos kiemelnünk, hogy a diétát hosszabb ideig, tipikusan hónapokig, súlyosabb esetekben évekig folytatni kell ahhoz, hogy valóban hatásos legyen.

Az IBD diéta szabályai közé soroljuk a magas rosttartalmú ételek mellőzését (pl. hüvelyesek, káposzta, teljes kiőrlésű gabonák), amelyek irritálhatják a beleket. Célszerű kerülni a zsírt, ami gyulladásserkentő hatással bír (pl. sertészsír helyett olívaolaj) és a tejtermékeket is. A zöldségeket érdemes nem nyersen, hanem párolva fogyasztani, a szénhidrátok közül részesítsük előnyben a fehér rizst és a burgonyát (nem olajban sütve!). Fogyasszunk minél több sovány húst (pl. szárnyashúsok, hal) és tojást, igyunk sok folyadékot (lehetőleg vizet, a cukros üdítőket, az alkoholt, a koffeint mellőzzük!) és egészítsük ki mindezt probiotikumokkal, gyulladáscsökkentő gyógynövényekkel (pl. kamillatea).

Az IBD betegségek esetében fontos kiemelnünk, hogy bizonyos élelmiszereket minden szervezet más-más mértékben képes tolerálni (például míg egyeseknek problémát okoz a tejtermékek megemésztése, mások gond nélkül elfogyaszthatják azokat), éppen ezért minden IBD diétát személyre szabva kell összeállítani, lehetőleg egy hozzáértő dietetikus szakember segítségével. Fontos, hogy mindig vegyük figyelembe az élelmiszer intoleranciákat (pl. laktózérzékenység, gluténérzékenység), továbbá kerüljük az egyoldalú táplálkozást is, ami a táplálkozási szokások beszűküléséhez vezethet.