Ezekben a tengerekben terjed a húsevő, Vibrio-baktérium: így nem szabad vízbe menni

A Balti-tenger különösen kedvező feltételeket biztosít a baktériumok szaporodásához alacsonyabb sókoncentrációja miatt, de a kórokozót kimutatták már az Északi-tengerben és különböző zárt vagy torkolati fürdőhelyeken is. A tengervíz hőmérsékletének emelkedésével várhatóan más partvidékekre is kiterjed majd a baktérium jelenléte - írta az ECDC figyelmeztetése alapján a Sokszínű Vidék.

A vibrózist több Vibrio baktériumfaj okozhatja, amelyek közül néhány súlyos fertőzéseket eredményezhet. Ezek közé tartoznak az élelmiszer eredetű fertőzések, amelyek nyers vagy nem megfelelően hőkezelt kagylók fogyasztása után jelentkeznek, valamint a súlyos vérárami fertőzések, amikor a baktériumok vágásokon vagy sebeken keresztül jutnak a szervezetbe. A legyengült immunrendszerű vagy krónikus májbetegségben szenvedő emberek különösen veszélyeztetettek.

Bár a Vibrio-fertőzések viszonylag ritkák Európában, a Balti-tengerrel határos északi országok az utóbbi években növekedést tapasztaltak. Ez különösen szembetűnő volt a hosszan tartó hőhullámokkal és magasabb vízhőmérséklettel jellemezhető nyarakon, mint például 2018-ban, amikor 445 esetet jelentettek, ami több mint háromszorosa a 2014 és 2017 között rögzített éves mediánnak (126 eset).

A vibrózis tünetei attól függnek, hogyan történt a fertőzés. Nyers vagy nem megfelelően hőkezelt kagylók fogyasztása esetén a tünetek jellemzően vizes hasmenés, hasi fájdalom, hányinger, hányás, láz és hidegrázás. A fertőzés származhat nagy mennyiségű Vibrio baktériumot tartalmazó vízben való fürdésből is, ami fülgyulladást okozhat, vagy ha a baktériumok nyílt sebbel érintkeznek, bőrrel kapcsolatos tüneteket, például pirosságot, duzzanatot és fájdalmat az érintett területen. A kezeletlen sebfertőzések súlyos szövődményekhez vezethetnek, mint például nekrotizáló fasciitis, vérárami fertőzések, szepszis vagy akár végtagamputáció, különösen az alapbetegségekkel (pl. krónikus májbetegség vagy legyengült immunrendszer) rendelkező egyéneknél.

A Vibrio baktériumok egyik tagját a köznyelvben húsevő baktériumként is emlegetik, mivel a kórokozó a sebekbe jutva gyors szövetelhalást, súlyos gyulladást és vérmérgezést okozhat - írta a lap. Egyes esetekben a beteg életét csak amputációval lehet megmenteni.

A Vibrio-fertőzések kockázatának csökkentése érdekében óvintézkedéseket lehet tenni, például kerülni kell a nyers vagy nem megfelelően hőkezelt kagylók, különösen az osztrigák fogyasztását, és gondoskodni kell a tengeri ételek alapos hőkezeléséről. Nyílt sebek, friss piercingek vagy vágások esetén fontos elkerülni a félsós vizekben vagy sós vízben való úszást, vagy vízálló kötéssel lefedni az érintett területet.

Az ECDC minden nyáron figyelemmel kíséri a Vibrio szaporodásának kedvező környezeti feltételeket a Balti-tengerben, és rendszeres frissítéseket tesz közzé a Fertőző Betegségek Fenyegetési Jelentésén és a Vibrio Térképnézőn keresztül. A térképnéző valós idejű műholdas adatokat használ a tengervíz felszíni hőmérsékletéről és sótartalmáról a Vibrio fajok környezeti alkalmasságának értékeléséhez, pillanatképet nyújtva a potenciális kockázatról az egyes országokban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Drámai a helyzet: minden 8. magyar halálát ez okozza - minden egy irányba mutat

Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy ezen tényezők súlyosan kihatnak az európai polgárok szociális, fizikai és mentális egészségére.