Újabb katasztrófa az egészségügyben: idők kérdése, hogy ilyen orvosok nélkül maradjanak a magyarok?

Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara korábbi alelnöke hat év után ismét tiltakozó akciót indított, ezúttal Antalóczy Ágnes kollégájával közösen. Összefoglalójukban cáfolják azt a tévhitet, hogy a térítésmentes állami fogászati ellátás könnyen elérhető lenne. A kapacitáskorlátozó állami beavatkozások és a növekvő szakemberhiány miatt a betegeknek gyakran heteket kell várniuk a kezelésre.

Különösen súlyos a helyzet a gyermek-fogszabályozásra szorulóknál, akiknek akár 4-6 évet is várniuk kell, míg az ínybetegségekkel küzdők több hónapot várhatnak a paradontológiai kezelésre. A szakorvosok hangsúlyozzák, hogy az állami ellátásra jogosultaknak valóban térítésmentes a fogmegtartó kezelés és a foghúzás, a 62 év felettieknek pedig a fogpótlásból csak a technikai költségeket kell fizetniük.

Nagy Ákos a kampánytól gyors kormányzati beavatkozást remél, mivel az elmúlt három évben mintegy 50 körzet szűnt meg, és 140 ezer ember maradt alapellátó fogászat nélkül. További 740 ezren pedig azért nem jutnak fogorvoshoz, mert tartósan betöltetlen körzetben élnek. Ez összesen közel 900 ezer ember ellátását nehezíti meg.

A fogorvosok gyakran azért adják fel praxisaikat, mert a NEAK-tól kapott finanszírozásból lehetetlen fenntartani a rendelőket. Bár 2019 után reálértéken 20 százalékkal bővült a fogászati kassza, a fogorvosok továbbra sem kapnak a háziorvosokéval azonos finanszírozást. Sokan csak 80 vagy 30 százalékos bértámogatást kapnak, amiből nehéz kigazdálkodni a megnövekedett energiaárakat és fenntartási költségeket.

A teljesítmény visszaesésének egyik oka, hogy növelték az egy beavatkozásra elszámolható időt. Például egy fájdalomcsillapító injekcióra, amely valójában alig egy perc alatt beadható, most öt percet kell elszámolni, ami csökkenti a rendelési idő alatt ellátható betegek számát.

A probléma súlyosságát jelzi, hogy a foghiány és a kezeletlen szájüregi betegségek befolyásolják az emésztést és a beszédet is. Egy 2021-es kutatás szerint a 2-6 éves gyermekek 75-95 százaléka nem kap kezelést szuvas fogaira, míg a 65 év felettiek 30 százalékának, a 75 év felettiek 40 százalékának már egyetlen saját foga sincs.