Kiderült a súlyos igazság a divatos keto-, paleo-, atkins-, és böjti kúrákról: ezért baromi veszélyesek

Mindenekelőtt tisztázni kell a fogalmakat. A BMI tömegindex 3 kategóriát különböztet meg: túlsúlyról 25-30 között, elhízottságról 30 fölött, kórosan elhízottságról 40 fölött beszélhetünk. A doktornő szerint a számok alapján a fejlett világ e téren nagyon rosszul teljesít: „természetesen” a legrosszabb a helyzet az USA-ban, de még az Európában legfittebb olaszok (46% elhízott, vagy túlsúlyos), franciák (47%), hollandok (50%) sem dicsekedhetnek. Az EU-ban az emberek  53%- a esik a túlsúlyos, vagy elhízott kategóriába, nálunk ez az arány 58%, amin belül 24% (vagyis majdnem minden negyedik ember) az elhízottak aránya. Ezzel az adattal a második legrosszabb helyen állunk (Csehországgal holtversenyben) Málta mögött.

Bánhidi Eszter szerint a fő ok teljesen egyértelmű: magas kalóriájú, szénhidrát és zsírtartalmú, olcsón és könnyen elérhető élelmiszereket fogyasztunk, amelyek hirtelen inzulin választ produkálnak. Ez pedig hizlal. Bencze Mária árnyalja a lesújtó képet: a magas energiasűrűségű, de alacsony tápanyagtartalmú ételek miatt szervezetünk újabb és újabb hiányokat jelez. A fejlett országokban a túlsúly kialakulásához a mozgáshiány és a túlzott édességevés is hozzájárul, de a növénytermesztésben, állattenyésztésben alkalmazott vegyszerek, hormonok, antibiotikumok, valamint az élelmiszeriparban használt mesterséges adalékanyagok, az ultrafeldolgozott (UPF) termékek együttesen vezetnek az elhízáshoz.

Megzavarják a hormonrendszert, a mikrobiomra, bélflórára negatívan hatnak, befolyásolják az étvágyat, túlevést.

A tápálákozásnál maradva, a dietetikus szakember szerint e téren Magyarország nem áll jól. Hasznos példa lehet számunkra Olaszország, ahol a pizza, pasta előtt egy nagy tál salátával és/vagy minestrone levessel (ami gyakorlatilag egy „zöldségbomba”) indítanak. Így egészen más a tészta hasznosulása is. Ők mindenben a durumbúzát használják, ami lassabban szívódik fel, nem produkálja a nagy kiugró vércukorszint emelkedést. Szintén komoly különbség van a napsütéses órák számában, a mozgásban, életvitelben, habitusban, mentalitásban. 

Bánhidi Eszter szerint a túlsúly, elhízás egészségügyi következményei régóta ismertek. „A 2-es típusú cukorbetegség, Magyarországon népbetegségnek számít. Sajnos ma már nem mondhatjuk erre, hogy „időskori”, mert sok 30 éves korú is ezzel küzd. Sőt, egyre több gyerek küzd ezzel a betegséggel. Ez a betegség 95%-ban a túlsúly, elhízás miatt alakul ki. A köszvény, a szív- és érrendszer betegségei, a daganatos betegségek szintén tarolnak e rétegekben."

Az elmúlt évtizedekben drasztikus mértékben megnőtt a máj-, gyomor-, bél-, hasnyálmirigy daganatok száma, amiben szintén komoly rizikófaktor az egészségtelen táplálkozás. A mozgásszervi betegségek szintén tarolnak. Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy 10-20 kilós zsákot cipelnénk a hátunkon. Sorolja az ismert  következményeket: gerincsérv, ízületi gyulladások, gerincferdülés, térd-, csipőkopások. Ezek mindegyike népbetegség hazánkban.

- tette hozzá Bánhidi Eszter.

A nőgyógyászok egyre gyakrabban találkoznak meddőségi problémákkal, pl. a női hormonrendszer zavara miatt kialakult policisztás ovárium szindrómával (PCOS), melynek következménye lehet az inzulinrezisztencia. De komolyan kell venni az alvási apnoe betegséget is, melynek leggyakoribb tünete a horkolás. Ez nappali aluszékonysággal, dekoncentráltsággal jár, szintén egyre gyakrabban fordul elő az elhízottak körében

A kulcsszó természetesen az életmódváltoztatás lenne. Hanyagolni az „üres kalóriákat”, szénhidrátokat, leszokni a chipsekről, cukros üdítőkről. Érdemes kerülni a fehér lisztet, cukrot, rántott húsokat, rizst, krumplit. Helyettük preferálni a lassú felszívódású, teljes kiőrlésű ételeket, a mediterrán étrendet: sok zöldség, gyümölcs, fehér húsok, hal, zsír helyett olivaolaj. Fontos az étkezés módja is: sokan túleszik magukat, nem veszik észre a jóllakottságot, vagy gyorsan esznek, a munkahelyen „bekapnak valamit”.

Ugyanakkor Bencze Mária szerint egyértelmű, hogy a táplálkozási problémák, a túlsúly, elhízás a jéghegy csúcsát jelentik. Mint mondja, ezeket nem lehet függetleníteni az élet többi területétől. Ahhoz, hogy ezt dietetikusként hatékonyan és eredményesen kezelje, meg kell találnia a gyökérokokat, támogatni kell azok megoldását. A dietetikában – ugyanúgy, mint az egészségügy minden területén – a holisztikus szemlélet az optimális.

A stressz, a mindennapi magánéleti - akár egy párkapcsolati kérdés, vagy az alvásdeficit – és a munkahelyi problémák rányomják a bélyegét a táplálkozásra is. Egyrészt örömevők lehetünk, stressz okozta hormonális felborulás miatt nehezebb a fogyás.

„Közismert, hogy a 21. század az ülőmunka százada. Ami már önmagában egészségtelen. A munkahelyek nagy része el van zárva a napfénytől, pedig a D vitamin életfontosságú a testünk jó működéséhez. Évezredek óta mozgásra vagyunk teremtve. E téren nem csak a sportra gondolok. Amikor stressz érte az ősembert mert megtámadta a kardfogú tigris, akkor vagy felvette vele a harcot, vagy elfutott. Ma a 8 órás munkaidő alatt tízszer támad ránk a „kardfogú tigris” (például a főnök, vagy a kollégák képében), de ezt a stresszt nem tudjuk fizikai aktivitással levezetni, kimozogni, bennünk ragad" – fogalmaz Bencze Mária.

Emiatt a szervezetünkben állandósulhat egy helytelen reakció, ami növeli a zsírfelhalmozódást is. Az életkörülményeket nem mindig könnyű megváltoztatni, hiszen az emberek döntő többsége nem tudja otthagyni a munkahelyét, családját. Ez esetben a hozzáállásunkat kell átalakítani, ami egyszerűbben megoldható

– tette hozzá Benczre.

A dietetikus tapasztalata szerint a táplálkozás terén a legnagyobb probléma az információhiány, de ami még károsabb, a sok hamis információ. Már kisgyerekkorban ez vesz körül minket. A szüleitől kevés gyerek lát jó példát. Ezért is fontos lenne óvodákban, iskolákban felhívni a figyelmet az egészséges táplálkozásra. Sajnos az interneten ezerféle torz információ található. Szomorú, hogy nem tananyag, hogy éljünk egészségesen. Így mire felnővünk kialakul egy fals hitrendszer.

Szerinte a problémák már a megfogalmazással kezdődnek. A túlsúlyosak, elhízottak ugyanis fogyókúrában gondolkodnak, ami kifejezés már önmagában téves. A kúra kifejezéshez azt társítjuk, hogy egy csomó mindent - amik a kedvenceim - nem ehetek. Emellett rosszízű ételeket kell ennem, mert – ez is egy hamis kép – ami egészséges az biztos rossz izű. Pedig nem „kúra” kell, hanem csupán kiegyensúlyozottan, egészségesen étkezni. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége sok helyen hirdeti ezt. Ilyen például az okostanyer.hu honlap, ahol lényeges, alapvető információk találhatók. 

A mai – minden téren – felgyorsult világban mindenki egy nap alatt akar lefogyni, a hosszabb távú célokba bele sem kezdenek. A divatos keto-, paleo-, atkins-, időszakos böjt kúrák azért tűnnek eredményesnek, mert az összehasonlítási alap az eddigi rossz étkezési modell, amelyhez képest hozhattak átmeneti pozitív változást. Legalábbis rövid távon. De ha ezeket a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozáshoz viszonyítanánk, teljesen más képet kapnánk. Főleg akkor, ha hosszútávon vizsgáljuk az eredményességet, betarthatóságot.

A szakemberek nem optimisták az egészségügy, a prevenció területén. Bár Bánhidi Eszter jó iránynak tartja az életmód orvostant, Ő ez alapján kérdezi ki a betegeit a táplálkozás és mozgás szempontjából is. Az egészségügyben előremutató kezdeményezés volt a praxisközösségek terve, ahol a háziorvos mellett gyógytornász, dietetikus, pszichológus is részt vett volna a páciensek kezelésében, de sajnos ez évek óta nem valósult meg.  

Bencze Mária hozzáteszi: a hazai oktatási rendszerből évente több száz dietetikus kerül ki, de őket csupán néhány tucat állás várja.  Pedig optimális esetben akkor kellene belépniük az emberek életébe, amikor még egészségesek, vagy csak kicsit elhízottak, de nem jelennek meg egészségügyi panaszok, tünetek. Nem akkor, amikor már – drasztikusan fogalmazva - le kell vágni a lábát egy cukorbetegnek, már korábban kellene.

Közismert, hogy nincs olyan betegség, aminek ne lenne táplálkozási oka, vagy vonzata. Jó lenne, ha ez a szemléletmód elterjedne az orvosi gyakorlatban

– emeli ki Bencze.

Mindenki tisztában van vele, hogy, ha eltörött a lába, akkor a traumatológiára, izületi fájdalommal a reheumatologiára kell mennie. De amikor életmódot kellene váltani, az étrendje nincs rendben, fogyni szeretne, akkor ritkán jut eszébe, hogy a dietetikus legyen az első választás. Pedig a prevenció e téren is életbevágóan fontos lenne. Sok gyógyszert ki lehetne váltani életmóddal, egészséges táplálkozással. Ez ugyanis csodákat tud tenni, a testünk fantasztikusan rugalmas, meghálálja, ha jól bánunk vele.

– zárja gondolatait a dietetikus szakember.