Brutális májgyulladásjárvány tombol, évek óta nem volt ennyi beteg: itt a legrosszabb a helyzet

A Semmelweis Egyetem Oroszi Beatrix által vezetett Epidemiológiai és Survaillance Központja pénteken közzétett jelentése szerint a Hepatitis A vírus (HAV) terjedéséért elsősorban a közvetlen és közvetett emberi kontaktusok felelősek. A járvány Közép-Európa több országát is érinti, különösen magas esetszámot és haláleseteket regisztráltak Csehországban és Szlovákiában.

Magyarországon a HAV-bejelentések száma 2024 48. hetétől kezdve haladta meg jelentősen az ötéves medián értéket. 2025 április közepétől július elejéig átmeneti csökkenés volt tapasztalható, ami a betegség szezonális mélypontjának felelt meg, azonban a nyár második felétől folyamatos emelkedés figyelhető meg, összhangban a betegség szokásos őszi maximumával.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a szezonális mintázat nem tér el az endémiás években tapasztalhatótól, ami megerősíti, hogy nem közös terjesztő tényező (például élelmiszer) határozza meg a terjedést. Ezt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) november 28-i jelentése is alátámasztja.

Az idősoros területi adatok azt mutatják, hogy az év elején Budapest és Pest vármegye volt érintett, míg az év második felétől Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsult fel a vírus terjedése. A behurcolás a fővárost és Pest megyét érintette, de ezeken a területeken sikerült az intézkedésekkel lassítani a terjedést.

Az év során a legtöbb megbetegedést négy területen regisztrálták: Budapesten (38,4%), Pest (12,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén (14,0%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (11,4%).

A közép-európai járványügyi helyzetről készített külön jelentés szerint Szlovákiában 2022 vége óta halmozódnak a hepatitis A vírus okozta megbetegedések, majd a környező országokban is beindult a járványfolyamat. 2025 júniusáig összesen 2100 esetet jelentettek Ausztriából, Csehországból, Magyarországról és Szlovákiából, azóta pedig már meghaladja a 6000 főt az összesített esetszám.

2025-ben összesen 35 halálesetet regisztráltak, többségük az 55–74 éves korosztályban történt, és főként alkoholfogyasztó és/vagy hajléktalan embereket érintett. A főbb érintett csoportok országonként eltérőek: Ausztriában és Csehországban jelentős számú eset fordul elő a hajléktalanok és/vagy a droghasználók körében, míg Magyarországon és Szlovákiában roma közösségekben és rossz higiéniai körülmények között élők körében azonosítottak eseteket.

A vizsgálati minták genetikai elemzése az IB szubgenotípusú törzsek két szorosan összefüggő klaszterét azonosította. Az 'A' klaszterhez Ausztriából, Németországból, Magyarországról és Svédországból származó esetek kapcsolódnak, míg a 'B' klaszterhez Ausztriából, Csehországból, Szlovákiából, Svédországból, Angliából, Walesből és Észak-Írországból származó esetek köthetők.

A 2025-ben eddig jelentett esetek 55%-a férfi, 65%-a – főként elkülönítési céllal – kórházban kezelt beteg volt. Az életkorspecifikus előfordulási gyakoriság a 3-5 éves és a 6-9 éves gyermekek körében volt a legmagasabb. Négy megbetegedés halálos kimenetelű volt a kórházban kezelt, társbetegségben szenvedő felnőtt betegek között.

A járványügyi vizsgálatok megerősítik a HAV-esetek számának növekedését a roma közösségekben, és jóval kisebb mértékben a hajléktalanok körében. A járványra válaszul Magyarországon megerősítették a bejelentési és felderítési tevékenységeket, valamint figyelemfelkeltő kampányokat indítottak az érintett városokban és közösségekben. A HAV-fertőzöttekkel kapcsolatba került személyek ingyenes oltást kaptak, és a kockázati csoportokba tartozó személyek számára is ajánlott az oltás.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) közleménye szerint a hepatitis A vírus elsősorban orális–fekális úton terjed, vagyis piszkos kézzel, fertőzött széklettel szennyezett vízzel vagy ételek fogyasztásával. A fertőzés kockázata különösen magas olyan helyeken, ahol nem megfelelőek a higiénés körülmények.

"Mivel a betegség székletszóródással terjed, a terjedés megelőzésében kulcsszerepe van a kézmosásnak és a személyi higiénének" – hangsúlyozza a járványügyi hatóság.

A fertőzések jelentős része tünetmentesen zajlik, a lappangási idő átlagosan egy hónap. Először általános tünetek jelentkeznek, mint hasi fájdalom, hányinger, étvágytalanság, rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom. A jellegzetes sárgaság csak később alakul ki. Különösen a gyermekek körében gyakori a tünetmentes fertőzés.

Az európai járványközpont értékelése szerint a kockázat közepes vagy magas azoknál a csoportoknál, akik korlátozottan férnek hozzá a megfelelő higiéniához és/vagy egészségügyi ellátáshoz, alacsony vagy közepes azoknál, akik jó higiéniai körülményekkel rendelkező területeken élnek, és nagyon alacsony azoknál, akik be vannak oltva a hepatitis A ellen, vagy már átestek a betegségen.