Brutális betegség söpör végig Magyarországon: nagyon sokan vannak veszélyben, ez nem vicc

Az NNGYK hétfői közlése szerint december végéig összesen 2048 hepatitis A-megbetegedést diagnosztizáltak Magyarországon. Az év utolsó hetében 15 új fertőzöttet azonosítottak. Az esetszám rekordnak számít az elmúlt évekhez képest: a rendelkezésre álló adatok alapján nagyjából a megelőző év fertőzésszámának hétszeresét, a két évvel korábbi értéknek pedig mintegy tizenegyszeresét jelenti. A járványügyi szakemberek becslése szerint 2022-ben körülbelül 750 megbetegedés történt – bár az NNGYK akkor nem tett közzé teljes éves statisztikát –, ami csupán töredéke a mostani fertőzésszámnak.

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának elemzése megállapította, hogy a hepatitis A-megbetegedések gyakorisága 2024 novemberének végétől jelentősen meghaladta az előző öt év átlagát. A szakmai szervezet kiemelte: "A nyár második felétől folyamatos növekedés figyelhető meg, ami egybeesik a betegség szokásos nyár végi és őszi csúcsával." Ezzel párhuzamosan a megbetegedési adatok április és július között csökkenő tendenciát mutattak, ami a kór jellegzetes szezonális visszaesésével magyarázható.

A surveillance szakértők értékelése szerint a fertőzés terjedési dinamikája a megszokott endémiás időszakok mintázatát követi. Ez alátámasztja azt a következtetést, hogy a vírus továbbadásában nem egyetlen közös forrás – például szennyezett élelmiszer – játszik döntő szerepet. A terjedésben elsősorban a személyek közötti közvetlen vagy közvetett érintkezés a meghatározó. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) novemberi összefoglalója ugyanerre az eredményre jutott.

Az összehasonlító elemzéseket nehezíti, hogy az NNGYK bizonyos időszakokban nem tett közzé hepatitis A-ra vonatkozó statisztikákat. 2020-ban október közepétől, 2022-ben pedig október végétől hiányoznak az adatok. Míg 2020-ban ez alig befolyásolja az összképet – hiszen októberig mindössze 25 fertőzést dokumentáltak –, addig a 2022-es hiány már érdemi torzítást okoz, mivel abban az évben október végéig 557 megbetegedést regisztráltak.

A területi megoszlás alapján az év elején elsősorban a központi régió volt súlyosan érintett. Az év második felében azonban a járványügyi súlypont fokozatosan északkelet felé tolódott. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben ekkor erősödött fel a vírus cirkulációja.

Az elemzők értékelése szerint a fővárosban és Pest vármegyében – a jelentős lakosságszám ellenére – sikerült viszonylag hatékonyan korlátozni a kórokozó terjedését. Ezzel szemben azokban a térségekben, ahol az elmúlt évtizedekben visszatérően jelentkeztek hepatitis A-járványok, kedvezőbb feltételek alakultak ki a fertőzés továbbadásához. Ennek okai között az infrastrukturális hiányosságok és a nem megfelelő higiénés körülmények egyaránt szerepelnek.

Abszolút esetszám alapján Budapest áll az első helyen 743 regisztrált megbetegedéssel. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 324, Pest vármegyében 261, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 232, Bács-Kiskun vármegyében pedig 105 fertőzöttet azonosítottak. Ez azt jelenti, hogy az összesített esetszám több mint harmada Budapesten fordult elő, közel hatoda Borsod-Abaúj-Zemplénben, és kevesebb mint nyolcada Pest vármegyében.

A népességarányos mutatók alapján készített rangsor ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét helyezi az első helyre, ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, majd a főváros. A sort Bács-Kiskun és Pest vármegye zárja. A két megközelítés – az abszolút és a népességarányos esetszám – ugyanazt az öt térséget emeli ki leginkább érintettként, de eltérő sorrendben.