Így drágult az élet Magyarországon

Az inflációcsökkenést alapvetően az okozta, hogy a rezsicsökkentés hatásának zöme decemberben jelentkezett a számlákban. A teljes hatás önmagában 0,8-1 százalékpontos esést jelentett volna az árindexben, ám egyrészt a hatás kis része már előző hónapban megjelent, másrészt az üzemanyagok drágulása ellensúlyozta valamelyest a csökkentő hatást. Így aztán arra nem lehetett számítani, hogy a rezsicsökkentés nulla körüli szintre húzza le az inflációt. A 0,4 százalékos árindex így is 43 éves mélypontnak számít. A maginfláció (ami a rezsicsökkentés hatását, és egyéb ideiglenes hatásokat nem tartalmaz) 3,5 százalékon stagnált, ami kicsit magasnak tűnik ugyan, ám ebben viszont a dohánytermékek megemelt kiskereskedelmi árrése szerepel, mint nem tartós elem. Így azt lehet mondani, hogy az inflációs alapfolyamatok valahol a 3%-os inflációs cél közelében (kicsivel alatta) húzódhatnak.

A fenti hatásokon túl említést érdemel, hogy az élelmiszerek ára is csökkent decemberben (-0,3% hó/hó), ez szintén lefelé húzta az inflációt. (Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó, a liszt, a cukor és a sertéshús esetében. Nőtt azonban a tojás és a párizsi, kolbász ára.)

Úgy tűnik, a trafikrendszer bevezetése azért szép lassan csak beváltja a hozzá fűzött árvárakozásokat. Eredetileg jelentős drágulásra számítottak a megfigyelők, ami végül csak visszafogottan látszott teljesülni. November-decemberben azonban összességében 5,7%-os további áremelkedést mért a KSH, így 2013 során végül 20 százalék feletti lett a drágulás.

Ahogy a fenti táblázatból látszik, a rezsicsökkentésnek óriási a hatása az inflációban. Érdekesség, hogy mivel a nyugdíjasok fogyasztói kosarában még nagyobb súlyt tesznek ki a közmű szolgáltatások, ebben a körben az elmúlt egy év folyamán összességben áresés valósult meg.

Az inflációs kilátásokat illetően egyrészt meg kell említeni a formálódó harmadik rezsicsökkentés várt hatását. Mivel sem a mérték, sem a termékkör nem ismert, ezért ennek hatása még bizonytalan, de ha megvalósul, biztosan több tized százalékpontos további esést eredményez. Az utóbbi három hónap maginflációs mutatója is csökkent (kiesett belőle az őszi eleji dohánydrágulás), így az évesített mutató számításaink szerint 2,6%, ami előretekintve szintén megnyugtathatja a jegybankot.

Éppen ezért a monetáris tanács az inflációra hivatkozva tovább vághatja az irányadó kamatot, amennyiben az egyéb (elsősorban pénzügyi stabilitási) megfontolások nem szólnak ez ellen. A jegybank azonban már nem egyszer világossá tette, hogy addig fogja vágni a kamatot, ameddig csak lehet, így csak a csökkentés mértékével kapcsolatban lehetnek kérdések.