Lassul a GDP növekedése Magyarországon: ezt már a lakosság is meg fogja érezni?

Az Intrum vezető követeléskezelő a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen hozta létre a fizetőképességi indexet a magyar háztartások fizetőképességének mérésre. A legutóbbi kutatás adatai szerint a háztartások pénzügyi egyensúlyát mérő mutató értéke a tavalyi év második felében nem változott jelentősen.

Az októberi, novemberi és decemberi havi fizetőképességi indexek átlagértéke 43,38, míg a harmadik negyedév átlagértéke 43,33 pont volt, azaz lényegében azonos szinten maradt. A vizsgált időszak végére, 2021 decemberében 46-os szinten állt az index, ami valamivel magasabb az éves átlagnál – összességében a tavalyi év eleje óta nem változott jelentősen a lakosság fizetőképességi indexe.

A járvány csúcsát jelentő 2020-hoz viszonyítva az elmúlt év minden negyedévében magasabb volt a lakosság fizetőképessége.

Így volt ez a negyedik negyedévben is, ahol éves viszonylatban 18 százalékos javulás figyelhető meg.

A világgazdaságot, beleértve a magyar gazdaságot is, 2021 egészében a koronavírus-járvány által előidézett recesszióból való kilábalás jellemezte

– mondta Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója és hozzátette: „A járvány okozta válságból való kilábalás 2021-ben abban az értelemben megtörtént, hogy a magyar GDP már meghaladta a járvány előttit. Az elmúlt évben a lakossági fizetőképesség javulását is elsősorban ez a gazdasági növekedés hajtotta, azonban idén a korrekció vége már előrevetíti a növekedés lassulását, ami a háztartások pénzügyi helyzetére is hatással lehet”.

Az Intrum fizetőképességi indexe korábban előrevetítette a GDP alakulását is – a mostani számok a követeléskezelő számításai alapján mintegy 4,7 százalékos növekedést jeleznek előre, kevesebbet, mint a 2021. évi 6,7 százalékos emelkedés. Ugyanakkor a most várt növekedési ütem lassulásához vezethet, ha a járvány már elkezdődött negyedik hulláma a reméltnél súlyosabb méreteket ölt.

A gazdasági növekedés mellett a háztartások pénzügyeit az idei évben is alapvetően meghatározhatja az infláció, amelyet a világpiaci árak emelkedése mellett a forint gyengülése és az állami monetáris politika is erősít. A nominális bérnövekedés önmagában nem tudja követni a tavaly 7,4 százalékra nőtt inflációt, ami negatívan hat a háztartások fizetőképességére, de az infláció a kisebb vállalkozások profitabilitását is veszélyezteti.

Rövid távon javítja a háztartások fizetőképességét a 25 év alattiak SZJA mentessége, a gyermeket nevelő szülők SZJA visszatérítése és a nyugdíjemelések, amelyek összességében 1000 milliárd forinttal növelik a háztartási jövedelmeket.

Az infláció, valamint a növekvő államháztartási hiány kompenzálására az állam hamarosan szigorúbb monetáris politikával válaszolhat. Ennek első, kisebb lépéseit már látjuk, például az egyes beruházások halasztását, a jegybanki kamatemeléseket, az állampapír- és vállalati kötvényvásárlás bejelentett megszüntetését. Ezek a lépések visszafogják a gazdasági növekedést, ami a lakosság fizetőképességére kedvezőtlenül hat majd. Hogy mennyire, az nagyrészt azon múlik, sikerül-e leszorítani az inflációt. Ez a magyar döntéshozók számára komoly kihívást jelent, mivel a mostani áremelkedések jelentős részét a nemzetközi ellátási láncok szűkülése váltotta ki és várhatóan ezek javulásával, valamint a kampány zárultával az infláció is kezelhető mederbe kerülhet

– magyarázta a szakértő.