Ezekre a számokra nem számítottunk: jókora hiányt hozott össze a magyar külkereskedelem

Az első negyedévben az export 14,3 százalékkal, az import 28,4 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az egyenleg 3,446 milliárd euróval romlott a tavaly január-márciusi adathoz képest és 864 millió euró deficittel zárt.

Az előző hónaphoz viszonyítva az export 5,4, az import 8,7 százalékkal emelkedett márciusban. Márciusban mind az export, mind az import - 120, illetve 623 millió euróval - először lépte át a 12 milliárd eurós küszöböt, az egyenleg a múlt év közepe óta, kilencedik hónapja hiánnyal zárt. A kivitel 78, a behozatal 72 százaléka az EU tagállamaiba ment, illetve onnan érkezett. A külkereskedelmi áruforgalom márciusi részletes adatait június 2-án közli a KSH.

EZ IS ÉRDEKELHET

Literszámra veszik a britek, németek, csehek ezeket a minőségi magyar borokat: mit tudhatnak?

Palackozott magyar bort elsősorban a britek, szlovákok, csehek, németek vásárolnak, a hordós boraink elsősorban a szlovák, a német, a brit, és a cseh piacon népszerűek.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője külkereskedelmi elemzésében elmondta, hogy 503,4 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben márciusban a januári 117 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően 8,7%-kal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erőteljes belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt 22,6%-kal nőtt az import euróértéke.

Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 1354 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 851 millió euró többlethez képest. Az első negyedévben 14,3%-kal nőtt az export, míg 28,4%-kal az import euróértéke, ennek megfelelően 3446 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 864 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 2582 millió euró többlettel szemben. Az áruforgalmi egyenleg összességében érdemben ronthatta az első negyedéves GDP-t, amit csak részben ellensúlyozhatott a szolgáltatási egyenleg javulása, azonban a belső kereslet kifejezetten erős lehetett.

Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja. 

Tavaly összesen az export euróértéke 13,6%-kal, az importé 18,2%-kal nőtt, így az egyenleg 3722 millió euróval 1897 millió euróra romlott.  A beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelmi egyenleg további romlására számítunk az idei év első felében is, azonban az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már stabilizálódhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt azonban idén hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után. A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülhetnének külpiacaink, tavaly nyár elején az euró-övezeti és német konjunktúramutatók egy része történelmi, illetve több évtizedes csúcsokat ért el.

A német ipari vállalatok, és különösen az autógyártók exportkilátásai bíztatók lennének, amit a csúcson levő megrendelésállomány mellett a beszerzési menedzser indexek, az Ifo index és más bizalmi indexek is alátámasztottak, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. A kivitel kilátásait ugyanakkor lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem többlete.