Ennyit érnek a magyar fizetések: lassan már Romániában is jobban lehet keresni

A rendkívüli hideg miatt 30%-kal nőtt a fogyasztás, az állam pedig komoly kedvezményt ad – de nem ingyen: az energiaszektor és az adófizetők fizetnek.

Az ipar sem mentes a problémáktól: a győri Audi Hungaria januárban bejelentette, hogy nem tölti be a fluktuáció és nyugdíjazás miatt megüresedő pozíciókat.

Az atomenergia újra stratégiai jelentőségűvé válik, ahogy az adatközpontok energiaigénye nő, a klímacélok szigorodnak, és az energiabiztonság felértékelődik.

Áder János volt köztársasági elnököt, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökét a február végén induló Planet Budapest 2026 kapcsán kérdeztünk.

Az eurózóna 2026. január 1-jével, Bulgária csatlakozásával bővült 21 tagúra.

Megkezdődött a mai Kormányinfó, ahol Gulyás Gergely és Vitályos Eszter ismertetik a kabinet aktuális döntéseit és azok hátterét.

A csökkenő adósságpályához erőteljesebb növekedés és/vagy nagyobb költségvetési fegyelem lenne szükséges.

Az elemzők szerint a tavalyi utolsó három hónapban a stagnálás után ismét, bár mérsékelt ütemben, nőhetett a magyar gazdaság.

2025. decemberben az ipari termelői árak átlagosan 3,4%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól és az előző hónaphoz viszonyítva 0,4%-kal alacsonyabb szinten realizálódtak

A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint januárban a fogyasztók kilátásai nem változtak decemberhez képest, de a cégeké némileg romlottak.

A magyar vízkészletek 96%-a külföldről érkezik, és a szabályozatlan kutak miatt egy súlyos aszály akár a GDP 7%-át is elviheti.

Az új hálózatfejlesztési terv szerint 2035-re a nyári rendszerterhelés akár 14 100 MW fölé nőhet a hőszivattyúk és klímák térnyerésével.