Kanyarban előzi a régiót Lengyelország: már Japánt is lehagyhatják, keményen diktálják az ütemet

Magyarországon évekig népszerű téma volt Ausztria gazdasági szintjének elérése, ám ez a narratíva az utóbbi időben elhalványult. Ezzel szemben Lengyelországban újra előtérbe került a felzárkózási diskurzus, ráadásul konkrét, megvalósuló eredményekkel alátámasztva - írja a G7. 

Lengyelországban Japán utolérése vált a gazdasági célkitűzés szimbólumává. Ez a narratíva Lech Wałęsa 1981-es kijelentéséig nyúlik vissza, amikor a Szolidaritás vezetője arról beszélt, hogy Lengyelország a "következő Japán" lehetne. Ami akkor még gúny tárgya volt, mára valósággá kezd válni.

Jarosław Kaczyński már 2022-ben büszkélkedett azzal, hogy vásárlóerő-paritáson számított bérekben Japánnak alig van előnye Lengyelországhoz képest. Michał Brzeziński közgazdászprofesszor szerint 2021-ben a lengyel medián háztartási jövedelmek már meghaladták a japánokat. Az IMF előrejelzése szerint pedig idén a lengyel egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson meg fogja haladni a japánt.

"Korábban azt mondtuk, hogy Lengyelország a következő Japán akar lenni. Mostanra a világ 21. legnagyobb gazdasága vagyunk, és az egy főre jutó GDP tekintetében éppen Japánt közelítjük" – nyilatkozta Radosław Sikorski külügyminiszter Tokióban az év elején. Donald Tusk miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy a lengyel gazdaság néhány éven belül fel fog zárkózni olyan nagy gazdaságokhoz, mint a német és a japán.

Az IMF adatai alapján Csehország egy főre eső nemzeti összterméke már 2019-ben meghaladta a 90-es évek vége óta alig növekvő japán gazdaságot. Látványos az is, ahogy Magyarország és Lengyelország a 2010-es évek közepéig együtt haladt, majd a lengyel gazdaság tempót váltott és elhagyta a szlovák-magyar párost.

2000 és 2024 között Szlovákia egy főre eső GDP-je a német szinthez képest 36-ról 64 százalékra, Magyarországé 44-ről 65 százalékra, Lengyelországé pedig 37 százalékról 73 százalékra emelkedett. Az IMF prognózisa szerint 2030-ra a lengyel GDP a németországi szint körülbelül 83 százalékára nőhet, míg Magyarországé 71, Szlovákiáé pedig 69,5 százalékára.

A lengyel gazdaság növekedése különösen az elmúlt években emelkedett ki a V4-es mezőnyből. Míg 2020 előtti öt évben csak enyhén múlta felül a V4-es átlagot (4 és 4,7 százalék közötti növekedés), addig 2020 és 2024 között már csaknem duplája volt (1,5 és 2,7 százalék).

Marcin Piątkowski, a Kozminski Egyetem professzora és a Világbank vezető közgazdásza szerint Lengyelország gazdasági sikerében több tényező játszott szerepet: az átláthatatlan privatizáció elkerülése, az EU-csatlakozás és az azt kísérő reformok, az uniós források infrastrukturális fejlesztésekre fordítása, az 1990-es évek oktatási reformjai, a fegyelmezett pénzügyi menedzsment és a KKV-szektor dinamizmusa.

Piątkowski egy szeptemberi interjúban úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország körülbelül 2035-re utolérheti Németországot. Ezt arra alapozza, hogy Németországhoz képest magasabb a fiatalok között a diplomások aránya, miközben a lengyel bérszínvonal még mindig jóval alacsonyabb, illetve hogy Lengyelország folyamatosan invesztált a saját fejlődésébe. A közgazdász szerint a jelenlegi modell még nagyjából egy évtizedig képes felzárkózási pályán tartani az országot, utána azonban új fejlődési modellre lesz szükség, amihez hosszú távú vízióra lenne szükség a politikai elit részéről.