Veszélyben Paks 2? Brüsszel figyelmeztetése mindent boríthat

Teresa Ribera, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke írásbeli értesítésben tájékoztatta Lakos Eszter EP-képviselőt, hogy a paksi bővítés állami támogatása jelenleg nem rendelkezik uniós jóváhagyással. Ez a fejlemény éppen akkor történt, amikor az Orbán-stáb a washingtoni Trump-látogatásról hazatérve bejelentette, hogy a paksi bővítés mentességet kapott az orosz cégek elleni amerikai szankciók alól - írta meg a Népszava.

A bizottsági álláspont szerint a beruházással kapcsolatos minden kifizetés jogilag megkérdőjelezhetővé vált, ami jelentős kockázatot jelent a jövő februárra tervezett 'első betonöntésre' vonatkozóan. Ez a mozzanat különösen fontos, hiszen ettől kezdve a paksi munkagödörben zajló építkezés hivatalosan is épülő atomerőműnek minősülne.

A helyzet előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága 2025. szeptember 11-i ítéletében megsemmisítette az Európai Bizottság 2017. évi határozatát, amely korábban jóváhagyta a Paks 2 állami támogatását. Lakos Eszter EP-képviselő ezután kérdezett rá a beruházás pontos jogi helyzetére, különös tekintettel a meglévő szerződésekre, közbeszerzési határozatokra és finanszírozási megállapodásokra.

Teresa Ribera válaszában egyértelműen fogalmazott: "Az állami támogatást jóváhagyó határozat hatályát vesztette (...) A határozat megsemmisítését követően az állami támogatások ellenőrzési eljárása ismét a EB-hez került, visszajutva a határozat elfogadását követő szakaszba."

Az állami támogatás a beruházás kulcsfontosságú eleme. A Bizottság korábbi eljárásában megállapította, hogy a Paks 2 teljes egészében olyan állami támogatással épülne, amelyet egy magánberuházó racionálisan nem vállalna. Az újraindult engedélyezési eljárás során a testületnek mélyrehatóan kell vizsgálnia többek között a Roszatom tendereztetés nélküli megbízásának jogszerűségét is.

Amennyiben a Bizottság arra jut, hogy az állami támogatás nem egyeztethető össze az EU versenyszabályaival, akkor az összes eddigi és jövőbeni kifizetést vissza kellene fizetni. Ez különösen súlyos következményekkel járhat, hiszen a projekt eddig mintegy 700 milliárd forintot emésztett fel, miközben csak egy munkagödör kiásásáig jutott.

A visszafizetés veszélye különösen az első betonöntés után válna fenyegetővé, mivel az igazán költséges műveletek ekkor kezdődnének. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ennek ellenére a napokban azt nyilatkozta, hogy a beruházás minden szükséges engedéllyel rendelkezik, és a betonöntés a jövő év elején megkezdődhet.

A bizottsági válasz fényében azonban ez az állítás jogilag nem tartható. A helyzet inkább arra utal, hogy az Orbán-kormány a választások előtt kész helyzetet próbál teremteni a következő kormány számára, olyan munkálatokat is elvégezve, amelyek után már nehéz lenne visszafordulni - még akkor is, ha ezek jogszerűtlenek és a visszafizettetés kockázatát hordozzák.

Címlapkép: Jánossy Gergely, MTI/MTVA