Soha nem látott krízis felé száguld az emberiség: 2026 csak a kezdet, de most kezdődik az igazi böjt

A bizonytalanság lett a globális kockázati környezet meghatározó eleme 2026-ra - derült ki a The Global Risk Report friss összefoglalójából. A felmérésben részt vevő szakértők fele már a következő két évre is igencsak „turbulens” világgazdasági és geopolitikai környezetre számít. Ennél is aggasztóbb azonban, hogy tízéves távon még borúsabb a kép: ekkor már a válaszadók 57 százaléka lát komoly megrázkódtatásokkal terhelt jövőt. A nyugodt, stabil globális kilátásban gyakorlatilag senki sem hisz, mindössze a megkérdezettek 1 százaléka számít kiegyensúlyozott időszakra.

A jelentés szerint a világ egyre gyorsabban sodródik egy új korszakba, ahol a kockázatok nemcsak növekednek, hanem egymást erősítve, összekapcsolódva jelennek meg. A globális együttműködés mechanizmusai látványosan gyengülnek, miközben a kormányok egyre többször kihátrálnak a többoldalú megállapodásokból. A kooperáció helyét fokozatosan a konfrontáció veszi át, a nemzetközi rendszer pedig egy megosztott, multipoláris pálya felé halad. A jelentés egyik kulcsmondása szerint

a bizalom, amely eddig az együttműködés „valutája” volt, rohamosan veszít az értékéből.

Erősödő geopolitikai szembenállás

A jelentés másik nagyon erős megállapítása, hogy a multilateralizmus látványos visszaszorulásban van. A csökkenő intézményi bizalom, az átláthatóság gyengülése, a jogállamiság megkérdőjelezése és a fokozódó protekcionizmus együttesen ássák alá a korábbi nemzetközi együttműködési kereteket. Ennek következménye nemcsak a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok romlása, hanem a konfliktusok kockázatának növekedése is.

A válaszadók szerint a geogazdasági szembenállás jelenti a legnagyobb rövid távú globális veszélyt: 2026-ban ez a kockázat a legvalószínűbb kiváltója lehet egy súlyos nemzetközi válságnak. Ezt közvetlenül az államok közötti fegyveres konfliktus veszélye követi. A jelentés hangsúlyozza, hogy a már most is törékeny globális rendszerben (instabil ellátási láncokkal, elhúzódó háborúkkal és regionális eszkalációs kockázatokkal) a gazdasági alapú hatalmi ütközések különösen súlyos, szándékos és messzire ható következményekkel járhatnak, tovább növelve az államok sérülékenységét.

Recesszió, infláció, buborékok

A jelentésben különösen érdekes az is, hogy a gazdasági kockázatok mutatták összességében a legnagyobb előrelépést a rangsorban az elmúlt évhez képest. Az infláció és a gazdasági visszaesés kockázata is jelentősen feljebb került a listán, miközben egyre többen tartanak eszközár-buborékok kipukkanásától. A gazdasági lassulás súlyosságát a válaszadók az egyik legkomolyabb fenyegetésnek látják, közvetlenül a geogazdasági konfliktusok mögött.

A jelentés szerint a következő két évben a növekvő államadósságok, a fenntarthatósági aggályok és a potenciális piaci buborékok együttesen egy újabb volatilis korszakot nyithatnak meg. Ez ráadásul nemcsak a pénzügyi piacokat, hanem a társadalmi stabilitást és a vállalati működést is keményen megcibálhatja.

Az AI már nem a távoli jövő problémája

Miközben a technológiai fejlődés hatalmas lehetőségeket rejt az egészségügytől az oktatáson át az infrastruktúráig, a kockázatok nagy része továbbra is szabályozatlanul nő. A dezinformáció és a félretájékoztatás az egyik legsúlyosabb rövid távú fenyegetésként jelenik meg, míg a kiberbiztonsági kockázatok szintén a legfontosabb problémák közé kerültek.

A mesterséges intelligencia negatív következményei a jelentés szerint különösen gyorsan emelkednek a kockázati rangsorban. Rövid távon még hátrébb szerepelnek, de tízéves horizonton már az egyik legnagyobb globális veszélyforrásként jelennek meg, legyen szó munkaerőpiaci átalakulásról, társadalmi feszültségekről vagy akár biztonságpolitikai kockázatokról. Ezzel párhuzamosan az olyan áttörő technológiák, mint a kvantumszámítástechnika, egyszerre hordoznak hatalmas gazdasági és tudományos potenciált, valamint újabb stratégiai rivalizálás és a még durvább geopolitikai megosztottság kockázatát.

Társadalmi töréspontok peremén

A jelentés szerint a gazdasági és geopolitikai kockázatok mellett a társadalmi feszültségek is veszélyes szintre értek. A politikai és társadalmi polarizáció világszerte erősödik, ami egyre nagyobb nyomást helyez a demokratikus intézményekre. Szélsőséges politikai, kulturális és társadalmi mozgalmak kérdőjelezik meg az intézmények ellenálló képességét és a közbizalmat, miközben egyre elterjedtebbek az „utca kontra elit” típusú narratívák.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyivel jobb életre számíthatnak a gazdag magyar gyerekek, mint a szegények: ez már örökre így lesz?

A gyermekek fejlődését számos tényező alakítja, amelyek közül kiemelkedő szerepe van a család szociális helyzetének.

A válaszadók szerint mindez mély kiábrándultságot tükröz a hagyományos kormányzási struktúrákkal szemben: sok állampolgár úgy érzi, kiszorult a döntéshozatalból, és egyre kevésbé hisz abban, hogy a politika képes valódi javulást hozni az életszínvonalban. Nem véletlen, hogy a globális kockázatok közötti összekapcsoltság tekintetében immár második éve az egyenlőtlenség végzett az első helyen, közvetlenül megelőzve a gazdasági visszaesést.

Ezzel párhuzamosan a félretájékoztatás és a dezinformáció továbbra is az egyik legsúlyosabb rövid távú fenyegetés maradt. A jelentés szerint a vagyonkoncentráció erősödése és a tartós megélhetési költségnyomás együttese egyre inkább „K-alakú” gazdaságokat eredményez, ahol a társadalom egy része tartósan leszakad. Ez már nemcsak gazdasági, hanem politikai és erkölcsi kérdés is: a társadalmi szerződés legitimitása és finanszírozhatósága ugyanis megkérdőjeleződik.

A környezetvédelem háttérbe szorul

Figyelemre méltó fordulat, hogy rövid távon a környezeti kockázatok súlya csökkenni látszik a döntéshozók fejében. A következő két évre vonatkozó rangsorban a legtöbb környezeti kockázat visszaesett: az extrém időjárási események, a szennyezés, a biodiverzitás csökkenése és a Föld rendszereinek kritikus átalakulása mind lejjebb kerültek a listán. Ráadásul nemcsak egymáshoz képest, hanem abszolút értelemben is kisebb súlyt kaptak, vagyis a válaszadók összességében kevésbé tartanak tőlük rövid távon, mint egy évvel korábban.

Hosszabb távon viszont éppen az ellenkezője igaz. Tízéves horizonton továbbra is a környezeti kockázatokat tartják a legsúlyosabb fenyegetésnek: az extrém időjárás a lista élén áll, és a tíz legnagyobb globális kockázat felét továbbra is környezeti problémák adják. A jelentés külön kiemeli az infrastruktúra sérülékenységét: az elöregedő rendszerek, az ellátási láncok szűk keresztmetszetei és az elektromos hálózatok terhelése már most is érzékelhető hatással van a társadalmak működésére.

Egy új, versengő világrend körvonalai tűnnek elő

A jelentés végkövetkeztetése szerint egy új, kifejezetten versengő világrend van kialakulóban. A geogazdasági átrendeződés során szövetségek alakulnak át, miközben a második világháború után létrejött intézményrendszer ellenálló képessége is komoly próbatétel elé kerül. A protekcionizmus, az iparpolitikai beavatkozások és az állami kontroll erősödése mind azt jelzik, hogy a világ egyre inkább befelé forduló, rivalizáló pályára áll.

A válaszadók közel 70 százaléka szerint tíz éven belül egy töredezett, multipoláris rend lesz a meghatározó, ahol közepes és nagyhatalmak regionális szabályokat alakítanak/kényszerítenek ki. Mindössze 6 százalék számít arra, hogy visszatérhet a korábbi, egypólusú, szabályalapú nemzetközi rendszer.

A jelentés szerint ez az irány komoly kérdéseket vet fel: vajon képes lesz-e a nemzetközi közösség közös válaszokat adni olyan globális kihívásokra, mint a klímaváltozás, a világjárványok vagy a pénzügyi stabilitás És képes lesz-e mindezt úgy megtenni, hogy közben belső gazdasági növekedést és társadalmi stabilitást is fenntartson?

A Global Risk Report ugyanakkor nem teljesen pesszimista: emlékeztet arra, hogy a történelem során már többször is sikerült újrarendezni a világrendet akkor is, amikor a versengés dominált. A jövő nem előre eldöntött forgatókönyv, hanem lehetséges pályák sokasága. Minden attól függ, hogy a mai döntések milyen irányba terelik a globális együttműködést. A jelentés üzenete ugyanakkor világos: a kockázatok mérete óriási, de közös a felelősség abban is, hogy erre milyen válaszokat adunk.