Nesze neked, repülőrajt! Kiderült, mennyire fejlett ország valójában Magyarország: szomorú, az EU végén kullogunk

A nemrég aktualizált uniós statisztikák szerint Magyarország a 27 tagú EU-ban a 23. helyet foglalja el a fejlettségi rangsorban - írja a Portfolio. Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP az uniós átlag 77 százalékát éri el. Mögöttünk már csak Bulgária, Lettország, Görögország és Szlovákia található.

Az uniós csatlakozásunk óta négy pozíciót veszítettünk a rangsorban, miután az elmúlt években több régiós ország is megelőzött bennünket: a lengyelek 2018-ban, a románok és horvátok pedig az elmúlt évtizedben kerültek elénk. Korábban már a litvánok (2016) és az észtek (2006) is lehagyták Magyarországot.

Bár relatív pozíciónk romlott, abszolút értelemben felzárkózó pályán vagyunk a régió egészével együtt. Az elmúlt 20 évben a magyar fejlettségi mutató 14 százalékponttal közeledett az uniós átlaghoz, míg a régió kilenc országa (Csehország és Szlovénia nélkül) átlagosan 26 százalékponttal került közelebb az EU átlagához.

EZ IS ÉRDEKELHET

Soha nem látott krízis felé száguld az emberiség: 2026 csak a kezdet, de most kezdődik az igazi böjt

Soha nem volt még ennyire borús a globális kockázati térkép, nem sok jóra számíthatnak az emberek.

Az életszínvonalat jobban tükröző egyéni fogyasztás (AIC) tekintetében Magyarország helyzete még kedvezőtlenebb. A 2024-es adatok szerint a magyar fogyasztási szint az uniós átlag 73 százalékát éri el, ami holtversenyben az utolsó előtti helyet jelenti Bulgáriával, csak Lettországot előzzük meg.

A magyar fogyasztási szint még a fejlettségi szintünkhöz képest is alacsony. Ennek több szerkezeti oka van: egyrészt a magas beruházási ráta (ami főként a drága beruházásokból fakad) mellett kevesebb jut fogyasztásra a GDP-ből, másrészt a lakosság nem pörgeti érdemben hitelből a vásárlásait. Mindezekkel összefüggésben a háztartások jövedelmei sem magasak.

Az árszintek tekintetében Magyarország összességében még nem éri el a nyugat-európai szintet, de egyes területeken már közelít hozzá. A teljes fogyasztás árszintje az EU átlag 68,9 százalékán áll, amit jelentősen lehúz a rezsicsökkentés miatt olcsóbb háztartási energia (az uniós árszint 41 százaléka) és az egészségügyi szolgáltatások technikai árszintje.

Az élelmiszerek esetében azonban már szinte teljes az árkonvergencia: a magyar árszint az uniós átlag 94 százalékát éri el. Sőt, egyes termékcsoportoknál, mint a cukor, édesség, üdítő, valamint az olaj és zsír kategóriákban már drágábbak vagyunk az EU átlagánál. Egyedül a húsárak maradnak el érdemben az uniós szinttől.