Kifakadt Zsiday Viktor: még egy egyetemista is tudja, mi a kulcs a 3%-os növekedéshez - mire vár a kormány?

A hazai gazdasági közhangulat jelenleg rendkívül pesszimista, sokan úgy vélik, nincs és nem is várható érdemi gazdasági gyarapodás. Az infláció felemésztette a béremeléseket, a költségvetés helyzete törékeny, a jövőképek pedig sötétek - írja Zsiday Viktor nemrégiben visszavonult befektetési szakember.

A szakember szerint ez a hangulat emlékeztet a 2013 körüli időszakra, amikor hosszú, növekedés nélküli évek után hasonló szkepticizmus uralkodott. A tényleges helyzet ugyanakkor kedvezőbb annál, mint amit a közérzet tükröz. Különösebb csodareformok nélkül, racionális és következetes gazdaságpolitika mellett Magyarország a következő 5-10 évben reálisan elérheti az évi 2-3 százalékos növekedési ütemet.

A magyar gazdaság elmúlt három évben tapasztalt nehézségeinek három fő forrását azonosítja az elemzés:

• Az első a kiszámíthatatlan állami beavatkozások sorozata, amely háttérbe szorította a piaci mechanizmusokat.
• A második a folyamatos költségvetési kiigazítási kényszer, amely a 2020-2022 közötti túlzott állami költekezés következménye.
• A harmadik akadály a háztartások és vállalatok erősen negatív várakozása.

EZ IS ÉRDEKELHET

Zsiday Viktor szerint ezzel lehetne igazságosabbá tenni az adórendszert: az áfával kapcsolatban is elmondta a véleményét

A diskurzus középpontjában az áll, hogyan lehetne igazságosabbá tenni az adórendszert, és milyen eszközökkel ösztönözhetőek jobban a hazai beruházások.

A költségvetési egyensúly helyreállításához a GDP arányában mintegy 1-1,5 százalékpontnyi bevételnövelésre vagy kiadáscsökkentésre lenne szükség. Ez elérhető lenne például a fölösleges állami gazdasági szerepvállalás visszafogásával, adókedvezmények mérséklésével és a korrupció visszaszorításával. Egy hiteles, középtávú euróövezeti csatlakozási céldátum bejelentése néhány éven belül jelentősen mérsékelhetné az ország kamatterheit.

Az elemzés szerint az elmúlt két évtizedben a régió növekedésének egyik fő hajtóereje a nagy európai bérarbitrázs volt. Ebben a folyamatban még ma is érdemi tartalékok rejlenek, hiszen a magyarországi órabérek jelenleg 20-40 százalékkal alacsonyabbak, mint a hasonló humántőkével rendelkező, korábbi uniós perifériaországokban.

Zsiday szerint a 2027 és 2035 közötti időszakban az évi 3 százalék körüli gazdasági növekedés reális cél lehet. Eléréséhez nem látványos, hanem inkább józan, kiszámítható lépésekre van szükség: a normális piaci mechanizmusok helyreállítására, az Európai Unióval való kapcsolatok rendezésére, valamint az euróövezethez való csatlakozás előkészítésére.

"A szükséges lépések listáját bármely hazai közgazdasági egyetem tehetségesebb mesterszakos hallgatói is össze tudnák állítani" - írja a szakember. Ha ez az alapszintű feladatsor teljesül, akkor kezdődhet el az a szakmai gondolkodás, amely Magyarország régióból való kiemelkedését és tartósan magasabb növekedési pályára állítását célozza.