Komoly figyelmeztetést kapott a miniszterelnök: az IMF szerint súlyos hibára készül

A Nemzetközi Valutaalap friss elemzésében komoly aggodalmának adott hangot a japán fiskális politika tervezett lazítása kapcsán. A szervezet szerdán közzétett, IV. cikkely szerinti konzultációs jelentésében egyértelművé tette, hogy a forgalmi adó mérséklése nem megfelelően célzott lépés lenne. Ez csökkentené a kormányzat pénzügyi mozgásterét és fokozná a költségvetési kockázatokat.

A figyelmeztetés időzítése nem véletlen, hiszen Takaicsi Szanae miniszterelnök éppen az élelmiszerek általános forgalmi adójának eltörléséről szóló parlamenti egyeztetések felgyorsításán dolgozik – derül ki a Bloomberg jelentéséből. Az IMF japán missziójának vezetője, Rahul Anand egyértelműen fogalmazott: "Japánnak nem kellene lazítania a költségvetési fegyelmen, különösen akkor, amikor az adósságszolgálat és a jóléti kiadások várhatóan tovább emelkednek."

Az államadósság finanszírozási költségeinek drasztikus növekedése mögött több tényező is áll. A japán jegybank monetáris szigorítása jelentős szerepet játszik ebben a folyamatban. A Valutaalap várakozásai szerint a BoJ még az idén kétszer, majd 2027-ben ismét megemeli az alapkamatot, amely így elérheti az 1,5 százalékos semleges szintet.

A számok magukért beszélnek: az IMF prognózisa alapján 2031-re az állam kamatkiadásai a jelenlegi érték duplájára növekednek, mivel a lejáró államkötvényeket lényegesen magasabb hozamkörnyezetben kell majd újrafinanszírozni. Ez a becslés egybecseng a japán pénzügyminisztérium számításaival, amely a 2029-es költségvetési évre 21,6 ezer milliárd jenre prognosztizálja a kamatterheket.

A miniszterelnök korábbi kampányígéretéhez ragaszkodva kétéves időtartamra tenné áfamentessé az élelmiszereket. Takaicsi szerint a lépés évente mintegy 5 ezer milliárd jen – átszámítva 32,7 milliárd dollár – bevételkieséssel járna. Ezt állítása szerint további kötvénykibocsátás nélkül is kezelni tudna a költségvetés.

A Valutaalap ugyan elismerte, hogy az adókedvezmény élelmiszerekre való korlátozása és átmeneti jellege tompítja annak fiskális hatását, mégis alternatív megoldások kidolgozását szorgalmazta. A szervezet olyan intézkedéscsomagot támogatna, amely költségvetési szempontból semleges marad, határozott időkerettel rendelkezik, és célzottan a leginkább rászoruló háztartások megsegítését szolgálja.

A szélesebb fiskális politikai keretrendszerrel kapcsolatban a Valutaalap egy megalapozott, középtávú stratégia kidolgozását sürgette, egyértelmű költségvetési célkitűzésekkel. A Takaicsi-kormány jelenleg a GDP-arányos államadósság csökkentésére koncentrál, ezzel háttérbe szorítva a korábban kitűzött, szigorúbb elsődleges többletcélokat.

Bár az IMF elismerte Tokió eredményeit az elsődleges hiány mérséklésében – amely így a G7-országok között az egyik legalacsonyabb szintre került –, hangsúlyozták, hogy Japán adósságállománya változatlanul a legmagasabb a fejlett gazdaságok között.

A japán kötvénypiac stabilitásának megőrzése érdekében a szervezet a pótköltségvetések visszafogását is javasolta. Takaicsi októberi hivatalba lépését követően az állampapírok hozamai emelkedésnek indultak. Januárban a leghosszabb futamidejű papírok hozama már meghaladta a 4 százalékot.

Anand rámutatott, hogy a külföldi szereplők részesedése a tízéves kötvények vásárlásában már megközelíti a 30 százalékot. Jelenlétük fontos szerepet tölt be a piac likviditásának fenntartásában, különösen a jegybank piaci aktivitásának visszafogása mellett. Ugyanakkor megjegyezte: jelenleg nem láthatók olyan jelek, amelyek a befektetők fiskális aggodalmak miatti kivonulására utalnának.