Nem a rezsicsökkentést bukhatja az orosz gáz hiánya miatt az ország, egészen máshol csapódhat le a veszteség

Az orosz földgázimport leállítása azóta visszatérő vitatéma az Európai Unióban, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A magyar kormány következetesen azzal érvel, hogy az orosz gáz kiesése fenntarthatatlanná tenné a rezsicsökkentett lakossági árakat. Szakmai számítások szerint azonban a beszerzési költségek növekedése kezelhető mértékű lenne.

A magyar gázimport legfontosabb szereplője az MVM CEEnergy Zrt., amely az importált földgázt részben a lakossági ellátásra, részben versenypiaci ügyfelek számára, illetve exportra értékesíti. A nyilvános beszámolók alapján az állami vállalat jelentős mennyiséget exportál is, illetve kereskedőknek ad tovább.

A piacon aktív MET-csoport magyar leányvállalata elsősorban kereskedelmi tevékenységből realizál nyereséget. A cégcsoport nemzetközi jelenléte jelentős: 32 ország gázpiacán aktív, 2024-ben 17,9 milliárd eurós árbevételt és 140 milliárd köbméteres forgalmat ért el. A magyar beszámolók alapján ugyanakkor az engedélyköteles – fizikai szállításhoz kapcsolódó – tevékenység önmagában veszteséges volt az elmúlt években, a nyereség a kereskedési üzletágban keletkezett.

A cikkben bemutatott modellezés arra utal, hogy az MVM által importált földgáz egy része közvetve a MET-en keresztül kerülhet exportra. Ha az orosz gázimport az uniós döntések értelmében teljesen megszűnik, az nemcsak az állami vállalat exportbevételeit csökkentheti, hanem a MET üzleti lehetőségeit is szűkítheti.

Összességében az elérhető adatok alapján az orosz gáz kiesése nem elsősorban a rezsicsökkentés fenntarthatóságát, hanem az import–export konstrukciókra épülő üzleti modelleket érintheti érzékenyen.