Óriási fordulat a magyar kiskereskedelemben: egy eddig lenézett modell teljesen átírhatja a mindennapi vásárlási szokásainkat

Fritzson-Bajdor Tünde, a Swappis Ruhaforgó alapítója és tulajdonosa elmondta, hogy a divatipar fenntarthatatlan, és nehéz megreformálni ezt a nagyon szövevényes ellátólánccal rendelkező rendszert. Szerinte rendszerváltásra lenne szükség a ruhaiparon és összességében a gazdaságon belül, hogy körkörössé váljon a működése, mivel csak az lehet fenntartható, amit a nulláról kezdünk el. Hozzátette, hogy leginkább azt tartja fontosnak a fenntarthatóságban, hogy csökkentsük a hulladékot.

Blaumann Bence, a Rejoy country managere feltette a kérdést, hogy biztos-e, hogy a használt termékek a használt termékek piacával versenyeznek, majd meg is válaszolta, hogy szerinte nem, hanem az értékajánlatnak köszönhetően az új termékek piacát kannibalizálja.

Andri Diána, a Decathlon Magyarország fenntarthatósági vezetője megjegyezte, hogy a fenntarthatóság nagy növekedési potenciállal rendelkezik. Szerinte ugyanakkor üzletileg akkor fog jól megmaradni a vállalatnak a működésében, hogyha ennek megtalálják azt a részét, ami gazdaságilag is hozzáadott értéket tud képviselni.

Blaumann Bence megjegyezte, azt látják a vásárlóiknál, hogy az emberek kétharmada elsődlegesen az ár-érték arányt jelöli meg fontos vagy elsődleges döntési szempontként, amikor felújított vagy használt terméket vásárol, és csak 3%-a mondja az embereknek azt, hogy az elsődleges prioritás, hogy a termék felújított és zöldebb.

Fritzson-Bajdor Tünde, a Swappis Ruhaforgó alapítója, Blaumann Bence, a Rejoy country managere, Andri Diána, a Decathlon Magyarország fenntarthatósági vezetője és Hörömpöli-Tóth Levente, moderátor a Portfolio Retail Day 2026 konferencián.

Fritzson-Bajdor Tünde elmondta, hogy eddig 13 ezer ember fordult hozzájuk, hogy hosszabbítsák meg ruháik élettartamát. Kifejtette, hogy egy motivációs pontrendszert dolgoztak ki, mivel szeretnénk az embereket edukálni, hogy miről szól a használt ruha, emellett pedig fontos számukra az is, hogy motiválják az embereket a használ truha vásárlására.

Blaumann Bence szerint nagyon fontos a jó termék, hogy bevonzzák a vásárlókat. Mint mondta, számukra a világ legértékesebb cége gondoskodik a termékeiknek a marketingjéről, így egyfajta marketing utánpótlással rendelkeznek. Emellett fontosnak tartja még, hogy edukálják a piacot, hozzátette, hogy sok millió eurót költöttek Magyarországon arra, hogy megértessék ezt a koncepciót az emberekre, és azt látják, hogy erre van fogékonyság.

Andri Diána hangsúlyozta, hogy ha az edukációról van szó, akkor elsősorban a körforgásos szolgáltatásaiknak az ismertségét szeretnénk növelni. Szerinte fontos az online és az offline jelenlét is, az emberi kapcsolódás, hogy tudják segíteni a vásárlóikat a döntéshozatalban. Valamint a biztonságot emelte még ki, hiszen nagyon könnyű belefutni például egy adathalász próbálkozásba.

Arra a kérdésre, hogy fenntartható módon hogyan lehet skálázódni, Fritzson-Bajdor Tünde azt válaszolt, hogy a terjeszkedési stratégiájuk a franchise hálózatépítés. Szerinte a használt ruha azért skálázható, mert mindenkinek vannak otthon használt ruhái, ami miatt viszont nehezebb, hogy fizikai boltokra és online fejlesztésre van szükség.

Andri Diána kiemelte, hogy fontos gördülékeny kereskedelmi folyamatokat kialakítani, ami minél kényelmesebbé teszi a vásárlóknak azt, hogy jól döntsenek. Fontosnak tartotta továbbá, hogy az alapértékesítési tevékenységnek a része legyen, hogy megpróbálják végiggondolni a termék életciklusát, és ne csak addig menjenek el, mint gyártó és kereskedő, hogy el szeretnék adni, hanem adott esetben azt is megpróbálják biztosítani, hogy meg tudják hosszabbítani a termék élettartamát.

Képek: Mónus Márton, Portfolio