Kombinált hitelek - az apróbetűs rész

Az életbiztosításokkal kombinált lakáshitelek esetében, a felvett hitel kamatát és egyéb költségeket a banknak fizeti az adós. Míg a tőkerészt egy életbiztosításban halmozza fel az ügyfél és a lejáratkor abból törleszti vissza a kölcsön összegét a banknak. Ha a futamidő alatt jól forgatta a pénzét, akkor még némi tőkéje is marad.

A tőketörlesztés összege az életbiztosításban keletkezik (konstrukciótól függően a havi befizetés 80-90 százaléka kerül e célra elkülönítésre, amit a biztosító befektet, és vagy a futamidő végén egy összegben, vagy mondjuk ötévente utal át a banknak).

A kombinált termékek az életbiztosítás mellett lakásbiztosítási, hitelfedezeti, balesetből adódó kockázatokra is fedezetet nyújtanak.

A termékek egyik nagy előnye az igénybe vehető adókedvezmény. Az életbiztosítási befizetések után 20 százalékos adókedvezmény (maximálisan, összevontan igénybevehető kedvezmény 100 ezer forint évente). Igaz, jövőre a kedvezmény igénybevételének felső jövedelemhatára módosul, tehát ez némileg módosíthatja a termékek iránti keresletet.

Buktatók

Kombinált termékek esetében előfordulhat, hogy a futamidő végén a biztosításban nem képződik annyi megtakarítás, amennyi a hitel tőkerészének törlesztéséhez szükséges lenne. Igaz, a biztosítók lehetővé teszik a termék indexálását és az egyszeri befizetéseket is.

A minél jobb eladhatóság érdekében a bankok és biztosítók, valamint az értékesítő partnerek az életbiztosítással kombinált lakáshiteleknek többnyire csak a kedvező vonásait ismertetik. A problémák főleg a futamidő vége felé jelentkeznek majd.

Miután a biztosítást kötők maguk is dönthetnek arról, hogy a biztosító mibe fektesse az életbiztosításban képződő megtakarításukat, rossz választás esetén előállhat az a helyzet, hogy a törlesztés esedékességekor nem áll rendelkezésre akkora összeg, amennyire szükség lenne. (Ha a biztosító maga dönti el, hogy mibe fekteti az ügyfelek pénzét, rossz piaci körülmények között akkor is hasonló helyzet állhat elő.)

A másik "buktató", amelyre mindenképp érdemes figyelni az ügyfeleknek az az árfolyamváltozásból adódó kockázat. Melyekre a biztosító társaságok már részben kínálnak megoldásokat, de természetesen a nagy arányú elmozdulásokat mindenképp az ügyfélnek kell megfizetni.

Külföldi rossz példa

Nagy-Britanniában a mostanában lejáró - még a 90-es évek elején kötött - 8 millió darab életbiztosítással kombinált lakáshitelt kötőkből 2,7 millióan szenvedtek el átlagosan 7200 font (mintegy 3 millió forint) veszteséget. Ennyit kellett még utólag megfizetniük, hogy lezárják a szerződést. (A többieknél kivették a hitelszerződés mögül a biztosítást.) Az ottani felügyelet több intézményt is megbírságolt, a nem megfelelő tájékoztatás miatt, sőt kártalanítaniuk kellett az ügyfeleiket is. A múlt évben minden 10 - pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos - panaszból 6 az ilyen konstrukciók ellen irányult, és amíg az 1980-as években a jelzáloghitelek döntő hányadát ebben a konstrukcióban értékesítették, addig mára marginális a jelentőségük a piacon.