Van egy kis gond a hitelkártyákkal - Érdemes odafigyelni!

A kongresszus számára készített jelentés 28 népszerű hitelkártya kondícióinak több éven keresztül történő vizsgálatán alapul. A megállapítások közül érdemes kiemelni, hogy a késedelmes fizetések következtében kiszabott díjak átlaga az 1995-ös 13 dollárról mára 34 dolláros szintre kúszott fel. Szintén nehezen lehet elmenni azon tény mellett, hogy egyes kibocsátók 30% feletti kamatot (emlékeztetnénk, hogy az amerikai alapkamat 5.25%-on áll) szabnak ki a hitelkeretet túllépő, vagy késedelmesen törlesztő ügyfelekre.

A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államokban 690 millió hitelkártya van forgalomban, melyek 2005-ben 1.8 ezer milliárd dolláros díjbevételt eredményeztek a szolgáltatóknak. A bankok többsége persze azon az állásponton van, hogy a kártyahasználat költségének mindig attól kell függnie, hogy egy adott ügyfél kiszolgálása mekkora kockázattal jár a pénzintézetnek. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy míg 1990 előtt 20%-os kamat mellett kaphattak hitelkártyát az ügyfelek, addig mára ez a ráta jelentősen csökkent.)

A tengerentúlon a statisztikák azt mutatják, hogy az aktív kártyabirtokosok csaknem fele időben rendezte tartozását 2005-ben, így gyakorlatilag nem fizetett kamatot. Az USA-ban tehát a tömeges elterjedtség (és persze az évek) azt eredményezte, hogy az ügyfelek egy része megtanult élni a konstrukció adta lehetőségekkel. Magyarországon jelenleg a tudatos (!) hitelkártyás ügyfelek is évente átlagosan kétszer késedelembe esnek, mert egyszerűen elfeledkeznek a törlesztésről, a pár nap csúszás pedig már a büntető díjak ketyegését is maga után vonja. (Akad olyan kereskedelmi bank, melynek esetében információink szerint csaknem 90%-os azok aránya, akik kicsúsznak a türelmi időből.)

A tanulmány megállapításai közül néhány érdekesebbet kiemelünk, mielőtt rátérnénk az igazi ínyencségnek számító kamat-meghatározásra. A vizsgálat középpontjába állított konstrukciók esetében igaz, hogy az ügyfelek tájékoztatására szolgáló anyagokat (szerződési feltételek és havi kivonat) olyan nyelvezetben írták, hogy az átlagos ügyfél képtelen megérteni őket. Emellett a lényeges információk rendszerint a szöveg végére vannak elhelyezve, az összekapcsolódó dolgok pedig gyakran egymástól teljesen elkülönülten kerülnek közlésre. (Konkrétumok szintjén egy átlagos amerikai állampolgár hivatalos mérések szerint "8-as szintű" olvasási készséggel rendelkezik, míg a szóban forgó anyagok megértése 11-12-es szintet követel meg...)

A kamatok meghatározásánál is meglehetősen érdekes eljárásra lettek figyelmesek a felmérés készítői: a 6 kártyakibocsátó közül 2-nek volt olyan népszerű terméke 2003 és 2005 között, melynek esetében nem éppen fair módon számolták a kamatot. Szaknyelven dupla-ciklusos számításnak nevezik azt, amikor a részleges törlesztést követően a második ciklus végén az eredeti, teljes tartozásra számítják fel a kamatot. Nézzünk erre egy példát a könnyebb megértés kedvéért:

Tegyük fel, hogy az első számlázási ciklust zérus egyenleggel, azaz tartozás nélkül kezdi meg az ügyfél. Az adott hónapban hitelkeretéből igénybe vesz 1,000 dollárt, majd a ciklus végén, még idejében visszafizet 990 dollárt, így 10 dollár tartozást görget tovább a következő ciklusra. A második ciklus végén a szimpla-ciklusos számításnál csak a 10 dollárra fizetünk egy havi kamatot, míg a dupla ciklusosnál (mivel nem történt meg a teljes visszafizetés a kamatmentes perióduson belül) az első ciklus végi 1,000 dolláros negatív egyenleg (hiszen csak az értesítés után, a türelmi időn belül fizettük vissza) és a 2. ciklus végi 10 dolláros egyenleg után is fizethetünk kamatot. Talán nem szükséges hangsúlyozni, hogy összegszerűen a dupla-ciklusos szcenárióban sokszorosa lesz a kötelezettségünk, ennek ellenére a módszert az USA-ban mindenféle figyelmeztetés nélkül alkalmazzák!