A piaci szereplők közül egyre többen a bajban lévő emberek kiszolgáltatott helyzetéből hasznot húzó uzsorásnak titulálják a gyorskölcsönöket kínáló vállalkozásokat. A cégeket folyamatosan támadják, a jelenlegi szabályozás nem elég szigorú a magas hiteldíjak kordában tartására. Az ombudsman kezdeményezte a kamatplafon bevezetését, amit a PSZÁF is támogat, de a döntés nálunk még várat magára. Nem úgy Lengyelországban, ahol már több mint két éve működik a kamatplafon intézménye.
Nem újszerű az elégedetlenség, a magyar felügyelet mellett, a briteknél a versenyhivatalnak, a lengyeleknél a kormánynak szúrt szemet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Számos országban ingyenes segélyvonalat is működtetnek, ahol az ügyfelek panaszt emelhetnek az őket megtévesztő pénzügyi vállalkozások ellen.
Hazánkban a bankszövetség és az ombudsman is első körben a mindenkori jegybanki alapkamat tízszeresében (85 %), más javaslatok a háromszorosában (25,5%) korlátoznák a hiteleket terhelő maximális kamatok mértékét. A felügyelet elmondta, hogy a jelenleg piacon lévő szolgáltatók ettől jóval magasabb kamatszint mellett és a sorozatos ellenőrzések ellenére is folyamatosan végzik a tevékenységüket.
A magas teljes hiteldíj mutatókat a cégek üzletkötői szóban megpróbálják megszépíteni, majd az ügyféllel aláíratják a feltételek megismeréséről szóló nyilatkozatot. A tájékoztatóban a tényadatok szerepelnek, csak a hitelfelvevőnek sokszor ideje, energiája sincs végigböngészni minden számot, vagy eleve járatlan a pénzügyekben.

A francia és a német példát követve a lengyel kormány már 2005-ben elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint a mindenkori jegybanki alapkamat négyszeresének megfelelő mértékben maximalizálták a hitelnyújtás felső határát. A jogszabály 2006 februárjában lépett életbe. Az akkori alapkamat 5,5 % volt, ennek megfelelően a kamatplafont 22 %-ban állapították meg. Idén márciusban a lengyel jegybank 25 bázispontos emelés mellett döntött, ami a kamatplafon egy százalékpontos emelkedését eredményezte, ami még mindig jóval a tervezett magyar limit alatt marad.
Az ország kedvelt célpont a külföldi befektetők körében a kedvező hitellehetőségek és az emelkedő ingatlanáraknak köszönhetően. A lengyel kamatszintre jellemző, hogy a lakáscélú hitelek átlagos kamatlábai 6,6-6,9 % között, a fogyasztási hitelek kamata pedig 10,1-17,2 % között változik a futamidő függvényében. A folyószámla hitelkeret igénybevételét átlagosan 12,6 %-os kamat terheli a 39 milliós országban. A lengyel inflációs célkitűzés 2,5 % volt, azonban az áprilisi 4 %-os adatok alapján ezt nem sikerült teljesíteni. A szakértők alapkamat emelésre számítanak a lengyel monetáris tanács következő ülésén.

A lengyel kormánynak sikerült határt szabni a kamatoknak, és az uzsorakölcsönök ideje lejárt. A gyorskölcsönöket nyújtó pénzügyi vállalkozásokat ennek az intézkedésnek megfelelően kötelezték a hitelezési- és az értékesítési politikájuk megváltoztatására és a hiteltermékeik megújítására. A módosítások a kamatot és a bírálati díjakat egyaránt érintették, mindkét költség-nemben korlátozásokat vezettek be, amire sajnos hazánkban még nem biztosítanak lehetőséget a jogszabályok.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Lengyel bankjegyek (Forrás: Lengyel Nemzeti Bank)
A bankok által kínált lakáscélú és a szabad felhasználású hiteleket nem érintette érzékenyen a szankció, mert a határvonal alatti kamatszinten hiteleznek, de a magas kamatra gyorskölcsönt ígérő vállalkozásokat sikerült korlátozni az intézkedéssel.
Bár a britek szerint a kamatplafon korlátozza a versenyt, mégis egyre több országban döntöttek a bevezetése mellett. Írország, majd Ausztrália is csatlakozott a szabályt alkalmazó államokhoz, Japán pedig 29 %-ról 20 %-ra csökkentette a maximális kamat mértékét. Az egyes országok ezzel a szankcióval próbálják megakadályozni a lakosság teljes eladósodását.
Óriási botrány robbant: úgy vertek át rengeteg Visa és MasterCard kártyatulajt, hogy észre se vették
A kártérítésre azok az ügyfelek jogosultak, akik független, nem banki üzemeltetésű ATM-eknél fizettek díjat készpénzfelvételkor.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







