Így változik az árfolyamgát a forintosítás után

Ezek a változtatások minden forintosított devizahitelre vonatkoznak:

Változatlanul a devizahitel eredeti (pl. svájci frank LIBOR-ral számított) felára lesz a forintosított hitel (BUBOR-hoz képesti) felára, de
a kamatfelár minimuma az eddig hitt 2 százalék helyett 1 százalék lesz.
Maximuma pedig lakáshiteleknél az eddig hitt 5,5 százalék helyett 4,5 százalék, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 7 százalék helyett 6,5 százalék lesz.
A kamat továbbra sem haladhatja meg a kezdeti kamatot, kivéve, ha a kamatfelár ezáltal 1 százalék alá esne, vagyis a jelenlegi BUBOR alapján 3,1% a kamatminimum.
Egyértelműsítik, hogy a forintosításra február 1-jei hatállyal fog sor kerülni.
Még ha visszamenőleges hatállyal is, hiszen a tájékoztatás március-áprilisban érkezik majd, az elszámolással egyidejűleg.
A kamatfelár mértékét nem a mostani, hanem az eredeti induló kezelési költség mértékével csökkentve kell figyelembe venni és
akkor is élhet valaki a devizában maradás lehetőségével (további feltétel nélkül), ha a hitele 2020 végéig lejár.

Az árfolyamgátasokra más szabályok is érvényesek, így maradhat a csökkentett törlesztőrészlet:

A forintosítással érintett árfolyamgátas hitelek törlesztőrészlete az árfolyamrögzítés eredeti, 5 éves időszaka alatt nem emelkedhet a jelenlegi, rögzített szinthez képest (kivéve a kamatváltozások miatti emelkedést).
Ahogy az korábban ismert volt, az árfolyamgátasoknak az elszámolás során visszajáró összeget (amit csökkentenek a bankok által már elengedett összeggel) elsősorban a gyűjtőszámla terhére kell elszámolni, és csak a maradékot a devizahitelre.
Ha marad a gyűjtőszámla-hiteltartozásból valamennyi, akkor az tovább (a szokásos BUBOR-kamatozás kivételével) nem növelhető, vagyis megszűnik a rögzített árfolyam feletti tőketartozás gyűjtőszámlára helyezése.
A jelenlegi törlesztőrészlet feletti tőke- és kamattartozás azonban (így olvasható ki a javaslatból) tőkésedni fog, így a rögzítés időszaka után (kb. 3 év múlva) a be nem fizetett kamattörlesztés is növeli majd a törlesztőrészletet.
Az árfolyamrögzítés eredeti, öt éves időszakát követően azonban így sem emelkedhet a törlesztőrészlet 15 százaléknál nagyobb mértékben, az ehhez szükséges futamidő-hosszabbítás részletes szabályait pedig egy NGM-miniszteri rendelet határozza majd meg.
Ha azonban az ügyfelek nem kérnek ebből a tőkésedésből és későbbi törlesztőrészlet-emelkedésből, kérhetik, hogy az elszámolás során elért hiteltartozásnak megfelelő (futamidő-hosszabbítás nélküli) törlesztőrészletet fizethessék.