Ledöbbensz: fél Magyarország hitelből vett karácsonyi ajándékot

Éves adatok: kettőség a hitelezésben

A nyers adatok alapján a creditless growth, vagyis a hitel nélküli növekedés valósul meg Magyarországon: a lakosság 5696 milliárd forintos, a vállalatok pedig 5914 milliárd forintos hazai banki hitelállománnyal zárták 2016-ot, ami nem tér el jelentősen a 2015 végitől. A hitelezés stagnálás közeli állapotban van e statisztika alapján.

A hitelállomány zsugorodása éves összevetésben még sem a lakossági, sem pedig a vállalati üzletágban nem állt meg: előbbi 3,2 százalékkal esett vissza, utóbbi pedig 0,4 százalékkal. Fontos, hogy ezekben a számokban a 2015-ös különböző elszámolások, illetve az MKB Bank szanálási alap általi megtisztításának 2015 végi hatása már nincs benne, az Erste Bank nem teljesítő jelzáloghitelei jó részének (ismeretlen nagyságú) 2016 novemberi eladása viszont lefelé módosította a lakossági adatokat.

Talán egy fokkal pontosabb képet adnak a hitelezés helyzetéről a nettó tranzakciós, vagyis a hitelfelvételek és a törlesztések különbözetét mutató, átértékelődési hatásoktól (valamint például az említett erstés portfóliótisztítástól is) megtisztított adatok.

pedig május óta havi szinten már meghaladják a hitelfelvételek a törlesztéseket. A vállalatok hitelfelvétele viszont 240 milliárd forinttal meghaladta a törlesztésekét. A lakossági hiteleken belül az alacsony bázisról induló áruhitelek állománya nőtt meg a legnagyobb, 50 százalékos mértékben, de még így is csak 1 százalékát teszik ki a lakossági hiteleknek.

Ez részben már a digitalizáció eredménye lehet, jócskán egyszerűsödött és gyorsult 2016-ban e hitelek felvétele több banknál is.

A lakáshitelek állománya (részben az említett Erste-tranzakció miatt is) a teljes lakossági hitelállományhoz hasonló mértékben, 3 százalékkal csökkent 2016-ban. Új kihelyezésük viszont erőteljesen, 29 százalékkal emelkedett tavaly. A CSOK bevezetése és az otthonteremtési intézkedések ellenére azonban csökkent a hitelkihelyezés növekedési üteme: a korábbi 50 százalék körüli szintről lassult 29 százalékra.

Várakozásunk szerint a lakossági fogyasztás bővülésével idén is fennmaradhat a személyi kölcsönök és az áruhitelek népszerűsége, így további kétszámjegyű növekedést hozhat e téren 2017. A lakáshitelezés és a CSOK fókusza egyre inkább áthelyeződik az új lakásokra, miután a használt lakások tranzakciója már tavaly is csökkent valamelyest. A lakáshitelezés dinamikáját az új lakások iránti kereslet és az építőipar teljesítménye tehát egyre inkább meghatározhatja.

Havi adatok: kidomborodik a növekedés

Havi alapon már egyértelműbbnek tűnik a hitelezés fordulata. A lakáshitelek új kihelyezéséről ez kevésbé mondható el, ugyanis az éves 29 százalékos növekedéshez képest kisebb mértékben, 14 százalékkal múlta felül a decemberi szerződéskötések volumene az egy évvel korábbit.

Az "egyéb" (főleg önálló vállalkozóknak nyújtott) hitelekkel együtt immár meghaladta a 2008-as történelmi csúcs 50 százalékát a háztartások hitelfelvétele. Decemberben (folyószámlahitelek nélkül, de hitelkiváltásokkal együtt) közel 112 milliárd forintnyi új hitelt vett fel a lakosság.

Az elmúlt 12 hónapra visszatekintve több mint 1000 milliárd forint volt a lakosság hitelfelvétele, amire 2008-2009 óta nem volt példa. Decemberben 18 milliárd forinttal vettünk fel több hitelt, mint amennyivel törlesztés révén csökkent a tartozásunk, így már 8. hónapja volt nettó hitelfelvevő a magyar lakosság. Az új lakáshitelek átlagos THM-je az egy évvel korábbi 5,8 százalékról 5,3 százalékra, az új személyi kölcsönöké pedig 18,1 százalékról 15,7 százalékra csökkent.

Mi a helyzet a bankbetétekkel?

A bankbetétek november után decemberben még jobban taroltak, de az év vége egyébként is mindig nagyon erős: decemberben 105 milliárd forinttal nőtt tranzakciós alapon a lakossági bankbetétállomány.

Az újonnan éven belül lekötött forintbetétek átlagkamata decemberben az egy évvel korábbi 1 százalékról 0,54 százalékra csökkent, de éven túl is csak 1,25 százalékos átlagkamatot ígértek a bankok. Ebben az alacsony kamatkörnyezetben nem csoda, hogy a látra szóló betétek aránya immár 60,5 százalék. A kamatcsökkenés tehát nem a bankbetéteket, hanem ezen belül a lekötött bankbetétek állományát rázta csak meg.