Baj lesz a lakáshitelekkel? Beavatkozás közeledik

Ennek részben ellentmond, hogy Banai Ádám MNB-igazgató a héten a Portfolio-nak arról beszélt, hogy nincs szükség az adósságfékszabályok szigorítására.

Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója a bank mai sajtóeseményén elmondta:

• A lakáspiaci tranzakciók szempontjából a csúcs és a gödör között félúton járunk, valahol a lakáspiaci ciklus közepén vagyunk.
• A nominális lakásárak mára bőven meghaladták a 2008-as szintet, reálértéken azonban még a válság kitörését megelőző szintek alatt vagyunk.
• A használt és az új lakások árindexe között nincs jelentős eltérés, csak 2012-2015 között volt némi elszakadás a gyér újlakáskínálat miatt.
• Budapesten 2008 óta 51%-kal nőttek a nominális lakásárak, Pest megyében ez szűk 13% volt, Észak-Magyarországon 14%-kal csökkent, a Nyugat-Dunántúlon 25%-os volt a növekedés 2008 óta.
• Az áremelkedés dinamikája a fővároson kívüli városokban, sőt a községekben is meghaladhatja a budapesti áremelkedés dinamikáját a következő években a K&H szerint.
• Az ingatlanpiaci tranzakciók közel 40%-a befektetési céllal történik, ami annak is köszönhető, hogy a lakásbefektetéssel elérhető hozam bőven a lakáshitelek költsége fölött van, ez azonban hosszú távon nem fenntartható, így a befektetésben gondokoldóknak sietniük kell.
• Az új lakások piaca számára nagy bizonytalanságot jelent az áfaszabályok 2019 végén várható változása, a K&H kiszámíthatóságot vár.

A lakáshitelezéssel kapcsolatban elhangzott:

• Ami a lakáshitelezést illeti, a K&H szerint bőven van tér a bővülésre, hiszen a GDP-arányos lakáshitelállomány (8%) és az adóssággal rendelkező háztartások aránya is alacsony európai összevetésben.
• A bank szerint részben a hitelfelvevők számának növekedése, részben a lakásárak növekedése miatti hitelméret-növekedés hozhat jelentős bővülést a piac számára.
• A szabad felhasználású jelzáloghitelek lényegében eltűntek a piacról, a személyi kölcsönök alacsony kamata és az egyszerű hitelfelvételi folyamat miatt a fedezetlen hitelek nyertek teret helyettük.
• A magyar piacra a hitelkiváltások továbbra sem jellemzők. A szlovák és a cseh piacon az 5-10 évre fixált kamatozású hitelek jellemzők, ilyen időközönként a hitelkiváltások is dominánsak.
• Magyarországon az új lakáshitelek magas volumene miatt nem jellemző a K&H szerint a hitelkiváltás, de ennek is eljön az ideje.
• Érdekes a lakáshitelek megoszlása kamatperiódus szerint: míg a meglévő lakáshitelállomány 62% még változó kamatozású, februárban az új szerződéskötések esetében már csak 28% volt ezek aránya. Az MNB még tovább szeretné növelni az 5 éven túli kamatfixálású lakáshitelek arányát.
• Új jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) szabályok várhatók 2019 januárjától. 25-35%-os sáv környékére vihetik le a rövid kamatperiódusú hitelek esetében a mutató értékét a jelenlegi 50%-ról, ebbe a 3, de akár az 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek is beleeshetnek a bankszövetség részvételével folyó tárgyalások alapján - vélik a K&H-nál.
• A bank szerint idén 770-840 milliárd forint lehet a jelzáloghitelezés volumene Magyarországon, ami a tavalyi folyósítási számokhoz képest nagyjából 20%-os növekedés lenne.
• A K&H 2017-es "specialitásai": az átlagos hitelösszeg 9 millió forint (Budapesten magas), az átlagos futamidő 16-18 év, az online igénylések aránya az új folyósításoknál 10%. A folyósított jelzáloghitelek 98%-a lakáscélú, az 1 évnél hosszabb kamatperiódusú hitelek aránya 55% volt. 104 milliárd forintnyi jelzáloghitelt folyósított a bank tavaly, az idei első 2 hónapban pedig 12 milliárdot.
• 2017 januárja és 2018 februárja között 4000 darab CSOK-igénylést fogadott be a bank 11,5 milliárd forint összegben, az igényelt átlagösszeg 2,9 millió forint. A 10 milliós CSOK az összes igényelt támogatás volumenének a 43%-át tette ki. Az igénylők 75%-a hitelt is kér a CSOK mellé.