Utcára kerülhet Szilágyi István özvegye: durva adósságot görget Jolika

Harmincmilliós tartozást görget maga előtt Szilágyi István özvegye, Jolika, amennyiben nem oldódik meg záros határidőn belül a helyzet, akkor utcára is kerülhet az idős asszony. Ahogy Humenyánszky Jolán azt a Metropolnak elmondta, már megbékélt a tudattal, hogy mindenképp el kell adni a házat, amit férjével építettek fel:

- tette hozzá. Az idős asszony nincs egyedül a bajban, bár családjára nemigen számíthat, Baricz Dezsőre, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársára mindig mellette áll, segíti. Ő szervezte azt az emlékestet is, amelyen Szilágyi István emléke előtt tisztelegtek nemrégiben.

A hitelen kívül is más tartozás is van

A nyáron arról érkeztek hírek, hogy Jolika elég vaskos csekkeket kapott: egy 430 ezer forintos számla mellé egy 60 ezres NAV tartozásról is érkezett értesítés, ezeket azonban az asszonynak sikerült rendeznie adományokból. A vízművek, a csatornázási művek és az egyik behajtó cég tartozásaiból azonban 2 millió forintnyi tartozás gyűlt össze, ugyanis 2016 óta nem fizettek semmit - azt nem tudni, ezzel a számlával mi lett.

Szeptember elején jótékonysági kiállítás és aukció nyílt Szilágyi István személyes tárgyaiból, forgatási fotók is láthatóak, illetve Jolika szobrai. A kiállított darabokat bárki megveheti, a belépőjegynek pedig nincs fix ára, mindenki annyit fizet, amennyit szeretne - a bevételeket Jolika néni megsegítésére fordítják.

A Blikk által megkérdezett szakértő szerint nem kizárt, hogy akár több százezer forint is összegyűlik a kiállításon, de ha valaki esetleg mélyen a zsebébe nyúlna, hogy támogassa az özvegyet, akár milliós tételre is rúghat az összegyűjtött pénz.

Túl sérülékeny a magyar lakosság pénzügyileg

Nem csak Jolikának okoznak gondot a számlák, és a különféle tartozások. Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálatából kiderült, hogy a lakossági hitelezés 2017-től megkezdődött dinamikus növekedése nem járt együtt a lakosság pénzügyi sérülékenységének olyan mértékű növekedésével, mint ami a 2008-ban kirobbant válságot megelőző évek lakossági eladósodását jellemezte, ugyanakkor továbbra is vannak kockázatok.

Mint írják: napjainkban az új hiteleken belül egyre nagyobb arányt képviselnek a személyi hitelek, amelyeknél nagy a visszafizetési kockázat, különösen az alacsony jövedelemmel rendelkezők esetében. A koronavírus-járvány következtében kialakult krízis rendkívül élesen rámutatott, hogy a hitelfelvétel mindig növeli egy háztartás pénzügyi sérülékenységét, hiszen ismét kormányzati intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy sok ezer háztartás fizetésképtelenné válását el lehessen kerülni - hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.

EZ IS ÉRDEKELHET

Túl sérülékeny a magyar lakosság pénzügyileg: ezen kell durván erősíteni

De tényleg!

Az új hiteleken belül egyre nagyobb arányúak a személyi hitelek, amelyeknek visszafizetési kockázata (különösen alacsony jövedelem esetén) nagy. Másrészt magas a fogyasztási hiteleken belül a változó kamatozású hitelek aránya, ezeknél a hiteltermékeknél pedig jelentős a kamatkockázat.

Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a lakosság túlzott eladósodottságának elkerülése végett bevezetett intézkedések alkalmasak voltak annak elérésére, hogy a lakosság pénzügyi sérülékenysége a bővülő hitelezés ellenére se növekedjen lényegesen. Ugyanakkor a koronavírus-járvány következményei rámutattak arra, hogy a hitelfelvétel mindig együtt jár a sérülékenység növekedésével. 2020 márciusában a Kormánynak a hiteladósokat támogató intézkedéscsomagot kellett bevezetnie.

Egy világméretű járvány kockázatát az egyes emberek pénzügyi döntéseibe nem lehet beépíteni, a nagymértékű eladósodás kockázatait azonban mindig szem előtt kell tartani. Ennek érdekében pedig elsősorban a lakosság pénzügyi tudatosságát kell erősíteni, fejleszteni - világítanak rá az ÁSZ elemzői.