Szigorodhatnak a hitelfelvétel szabályai Magyarországon: rosszul járnak a kispénzűek?

Új adósságféket vezethetnek be a Jegybanktörvény egyik módosítási tervezete alapján, amivel maximálhatják az adott jövedelemmel felvehető hitel összegét. A Bankmonitor szakértői megvizsgálták, hogy mit is jelenthet ez a gyakorlatban.

A felvehető hitel összegét közvetlenül nem korlátozza jelenleg jogszabály, helyette az úgynevezett JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) korlát feladata megakadályozni a túlzott eladósodást. A JTM ugyanis meghatározza, hogy az igazolt jövedelem legfeljebb mekkora százaléka fordítható hiteltörlesztésre. Eszerint például egy 10 évnél hosszabb kamatperiódusú lakáshitelnél az 500 ezer forint alatti nettó jövedelem legfeljebb 50%-a fordítható adósságszolgálatra, míg félmillió forinttól 60% a plafon.

Az adósságféknek is nevezett szabály azonban kijátszható a hitel futamidő meghosszabbításával, hiszen míg a Bankmonitor számításai szerint egy 20 millió Ft összegű, 8%-os fix kamatú lakáshitel havi törlesztője 10 éves futamidőre 243 ezer Ft, addig 20 éves futamidőnél 168 ezer Ft-ot kell törleszteni ugyanerre. A futamidő elnyújtásának azonban van káros mellékhatása, mégpedig az, hogy mivel tovább használjuk a bank pénzét, hosszabb ideig kell rá kamatot fizetni, emiatt pedig jelentősen megnő a hitelre visszafizetendő összeg.

Az új törvényjavaslat lehetővé tenné a felvehető hitel összegének korlátozását az igazolt nettó jövedelem nagysága alapján. Az ilyen korlát alól pedig nem lehetne kibújni a futamidő meghosszabbításával. Ha például rögzítik, hogy 400 ezer Ft jövedelemmel legfeljebb 20 millió Ft lakáshitelhez lehet hozzájutni, akkor ez azt jelenti, hogy hiába kaphatnánk 25 éves futamidőre akár 25 millió Ft-os is a JTM-korlát alapján, ekkora összeget nem adhat számunkra a bank.

Még radikálisabb a változás akkor, ha valaki CSOK-támogatás, Babaváró és CSOK-hitel, valamint piaci lakáshitel együttesen felhasználásával finanszírozná az otthonszerzését. Ha például egy család a 2 meglévő gyereke mellé plusz egy babát tervez, akkor 10 millió Ft vissza nem térítendő CSOK támogatást kaphatnak, ha pedig jogosultak rá, akkor igényelhetnek mellé akár 10 millió Ft Babaváró kölcsönt is, ami a baba születését követően a futamidő végéig kamatmentes lesz. Ha ezek mellé felvesznek még további 15 millió Ft támogatott, max. 3% kamatú CSOK-hitelt, akkor máris 25 millió Ft tartozások lesz, miközben a kedvezményes konstrukcióknak köszönhetően a havi törlesztőjük még mindig csak 130 ezer Ft körül alakul.

Azonban sok még a bizonytalanság azt illetően, hogy a felvehető hitelösszeg igazolt jövedelemhez kapcsolódó maximálása pontosan hogyan befolyásolhatja a különböző hiteltípusokat, elképzelhető például, hogy a fedezetlen konstrukciók (pl. személyi kölcsön) esetében máshol húzzák meg a korlátot. A folyószámla hitelkeretek esetében is történhetnek változások, mégpedig nem csak a hitelkeret összegét illetően, de akár az is módosulhat, hogy a JTM számításnál a hitelkeret mekkora részével számolnak. Ez jelenleg 5%, vagy egy meglévő hitelkeret összegének 5%-át hiteltörlesztőként veszik figyelembe a bankok, mégpedig akkor is, ha abból egyetlen forintot sem használt fel az ügyfél.

A Bankmonitor elemzői szerint a magas infláció, és a várhatóan csökkenő reálkeresetek miatt mindenképpen indokolt a hitelfelvételi lehetőségek szigorítása, ám a bankok ezt már részben önmaguk is elkezdték. Az energiaárak emelkedésének kitett ágazatokban foglalkoztatottakat például óvatosabban hitelezik, valamint a megélhetési költség számításakor elkezdtek számolni a rezsiköltségek emelkedésével is. A bankok többsége ugyanis valamekkora megélhetési költséget becsül, majd ezzel csökkenti az igazolt nettó jövedelmet a JTM-korlát meghatározását megelőzően.

A tervezet több dologra is kitér, számos ponton módosítaná a kormány a jegybanktörvényt. A Pénzügyminisztérium által egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint:

• a jegybanknak a nyeresége 50 százalékát kötelezően be kell fizetnie a költségvetésnek,
• viszont  nagy jegybanki vesztség esetén a költségvetés terhei időben látványosan szétterülnének,
• továbbá az MNB elnöke pedig újabb adósságféket vezethet be a magánszemélyek hiteleire,
• a jegybanki tisztségviselők fizetése pedig emelkedne.

A törvénytervezet szerint tehát a jegybank elnökének a bérét az Állami Számvevőszék elnökének béréhez kötnék, melynek az lehet a célja, hogy az MNB-elnök – aki a jegybanktörvény szerint most 5 millió forintot keres – bérének reálértéke ne csökkenjen. Így 5,26 millió forintra nőhet Matolcsy György bére, valamint az alelnökök és mt-tagok fizetése is emelkedne.

A tervezet azt is tartalmazza, hogy amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a jegyzett tőkéjét, akkor nyereségének 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. Tehát ha a jegybank tőkehelyzete rendben van, a költségvetés mindenképp elvonja a jegybanki nyereség felét. Továbbá szerepel benne az is, hogy amennyiben a tárgyév végére az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, akkor a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben fizeti ki a jegybanknak.