Magyarok tömegei rohanták meg a bankokat: és ez még csak a kezdet

Nemrég tette közzé a friss Pénzügyi stabilitási jelentését a Magyar Nemzeti Bank. Az átfogó statisztikákból részletes adatokat kapunk a magyar pénzintézeti szektorról. Ezek lakossági relevanciájú adatait dolgozzuk fel most: elmagyarázzuk, mennyire adósodott el a magyar lakosság, mennyire drágák valójában a hitelek, és még számos egyéb kérdést megválaszolunk.

A személyi hitelek kamataiért kattints IDE, a lakáshitelekért pedig IDE!

Durván nőtt a lakossági hitelezés - de mennyire durván?

Az alábbi ábra az új kihelyezések összegszerű változását mutatja 2008 és 2018 között. Az látszik rajta, hogy a lakáscélú hitelek és a személyi hitelek a 2008-tól kezdődő visszaesés után radikális emelkedésbe kezdtek kb. 2014-től, a szabad felhasználású jelzáloghitel viszont nem csakhogy nem tudja elérni a korábbi népszerűségét, de gyakorlatilag eltűnt a piacról - egyáltalán nincs rá kereslet.

A másik ábra szemléletesebb. Az éves szinten történő összegzés tisztán megmutatja, hogy nominális és reálértelemben is (azaz az árváltozással kiküszöbölve, 2005-ös bázison) messze nincs még akkora érdeklődés a hitelek iránt, mint a válság előtt. Így aztán ebből a szempontból sem lehet hitelezési boomról beszélni. Az pedig, hogy a rendelkezésre álló jövedelem (adókkal csökkentett és transzferekkel növelt jövedelem) arányában ez a szám csak 7 százalék, mindent elárul arról, hogy mennyire (nem) eladósodott a magyar lakosság.

A kamatok alacsonyak - de mennyit keresnek rajtunk így a bankok?

Noha a hitelek kamatai valóban roppant alacsonyak, azért a bankok jövedelmezőségét cseppet sem kell félteni. Például a személyi hitel átlagkamata ma az MNB adatai szerint 14,05 százalék, a kérdés, hogy ebből mennyit tudnak zsebre tenni a bankok? Az alábbi ábrából ez is kiderül:

Egészen pontosan 12,14 százalékot, tehát a kamatösszeg nagyon nagy részét. A lakáshiteleknél sem rosszabb ez az arány, míg például egy változó kamatozású lakáshitel kamata most körülbelül 3,7-3,8 százalékos, 3,5 százaléknyi összeget ebből meg is emészt a bank - ennyi ugyanis a bankok kamatfelára. A kamatfelár a bank által kínált kamat kihelyezett pénz beszerzési költségével csökkentett része - magyarul a marzs (persze a banknak egyéb költségei is vannak, amit a marzsból kell fedeznie, de erre most nem térnénk ki).

Vannak ennél olcsóbb hitelek is! Egyszámjegyű kamatokért keresd fel kalkulátorunkat!

Ami érdekes, hogy a változó kamatozású hitelnek magasabb a kamatfelára, mint a fix hitelnek, ez minden bizonnyal a fix hitelek esetén történő kockázatcsökkentési metódusoknak (például a határidős piacokon történő kockázatkivédési eljárásoknak), és a fix hitelek terén megmutatkozó erőteljes banki versenynek tudható be.

A jövedelmünk mekkora részét terheli a személyi kölcsön törlesztője?

A következő ábrán az látszik, hogy a futamidő egyre inkább nő. Az ábrán sötétebb színekkel jelöltük a hosszabb futamidőt. Egyértelmű trend, hogy 2015-től 2018-ig milyen mértékben nő a kamatperiódus.

És hogy milyen arányban történik a jövedelem arányának terhelése? Ebben nincs sok változás 2015-höz képest. Bár a jövedelem feléig terjedő törlesztőrészlet már a hitelek 20 százalékában jelen van - és ezzel ez képezi a legnagyobb kategóriát - 2015-ben az arány hasonló volt. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy azóta a jövedelmek is nagy mértékben nőttek. Azaz egyértelmű, hogy a jövedelemnövekedéssel egyenes arányosan nőttek a hitelösszegek is, azaz a magyarok hajlamosak kimaxolni a lehetőségeiket.

Biztonságos személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!

Eladósodottságról ugyanakkor egyáltalán nem kell tartani, sőt. A magyar lakosságban még rengeteg tartalék van, a bankok hitelpenetrációja pedig meglehetősen alacsony - ez a bankrendszer szempontjából néminemű kockázatot is magában foglal. Az alábbi ábrán régiós összehasonlításban látjuk a magyar lakosság eladósodottságát:

Míg 2005-ben nagyjából együtt növekedett a magyar, a lengyel, a cseh és később a szlovák lakosság eladósodottsága is, a szlovákoknál ez a növekedési ütem kitartott, a lengyelek és csehek stagnálásra álltak be - nálunk viszont bezuhant a mutató. Így ma a magyar lakosság eladósodottsági aránya a GDP-hez mérten 13 százalék, míg a szlovákoknál 40. A csehek 30 és a lengyelek 34 százalékos aránya azt mutatja, hogy mindenhol kisebb a tartalék, mint Magyarországon. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy az átlagos GDP-növekedés ezen országokban 2015-től számítva magasabb volt a magyar adatnál.

És akkor mi lesz a jövőben?

Egyértelműen bebizonyítják az adatok, hogy a magyar hitelezési boom inkább egészséges tendencia, sőt, az eladósodottságunk jelenleg a fundamentumok által indokolt szintnél jóval alacsonyabb. Ennek megfelelően a jegybank várakozásai szerint nem is számít csökkenésre:

A jegybank minden évben, egészen 2021-ig folyamatos ütemű növekedésre számít, a növekedési ütem ugyanakkor nem fog tovább nőni. A 6 százalék körüli várakozás azt jelenti, hogy bár a korábbi mértéket messze meg nem haladó ütemben, de a lakosság eladósodottsága tovább nő majd a jegybank szerint.