Májusban csökkent a reálbér

Májusban a bruttó bérnövekedés a versenyszektorban 7.1%-ra lassult az áprilisi 9.7%-ról, míg a költségvetési szférában 5.4%-ról 6%-ra gyorsult. Az utóbbi területet havonként egyenletes, 6% körüli keresetnövekedés jellemezte, míg a vállalkozásoknál a májusi a 2004. évi legalacsonyabb ütemnövekedés volt (7.1%). Ennek magyarázata, hogy az előző években általában májusban fizetett éves nyereséget, prémiumot, jutalomékot idén jellemzően már márciusban kifizették.

Az első öt hónapot tekintve a versenyszférában a bruttó bérek 10.2%-kal emelkedtek, a költségvetési körben 6.1%-kal. Az elmúlt években a jelentősebb központi bérintézkedések miatt inkább a költségvetési szférában találkozhattunk jelentősebb dinamikával, mely a versenyszektort is magával húzta (demonstrációs hatás).

A bérnövekedés lassulása inflációs és versenyképességi szempontból is kedvezőnek tekinthető. A legutóbbi inflációs adatok (is) viszonylag erős keresleti nyomásról árulkodtak. A lassuló bérnövekedés hatására a fogyasztás dinamikája ugyanakkor tovább mérséklődhet, mellyel a növekedés oldaláról is számolni kell. Az exportra és beruházásokra épülő növekedési szerkezet ugyanakkor lényegesen kedvezőbbnek tekinthető a magyar gazdaság számára, a bővülés kedvezőbb egyensúlyi feltételek között mehet végbe.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 777 ezer volt 2004. január-májusban, ez 0.8%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a versenyszféra létszáma 1.4%-kal nőtt, a költségvetésé 0.9%-kal csökkent.

A létszám átlagot meghaladó növekedése továbbra is a szolgáltatóágazatok egy részére jellemző - ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás: 12.9%; kereskedelem, javítás: 8.9%; építőipar: 3.0%. A hagyományosan létszámvesztő bányászat és mezőgazdaság mellett a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágban, illetve a feldolgozóiparban csökkent jelentősen a létszám (3.7, illetve 2.4%-kal). A feldolgozóiparon belül a gépipar létszáma ugyan átlagot meghaladóan, 2.6%-kal nőtt, ám ez nem ellensúlyozta a többi ágazat létszámvesztését.