3 kamatcsökkentés, módosuló Jegybanktörvény: negyedéves összefoglaló az MNB-től

Az elmúlt három hónapban október 18-án, november 22-én, valamint december 20-án 50-50 bp-os mértékben 9.5%-ra csökkent a jegybanki alapkamat. A kamatcsökkentéseket a Monetáris Tanács közleményei szerint az infláció szempontjából meghatározó folyamatok és az inflációs kilátások pozitív alakulása, valamint a kedvező nemzetközi pénzügyi környezet tette lehetővé. A Tanács közleményei szerint ugyanakkor a gazdaság továbbra is törékeny
egyensúlyi helyzete miatt indokolt az óvatos kamatpolitika.

A Monetáris Tanács december 6-i ülésén határozott arról, hogy a rendszeres kamatmeghatározó üléseiről rövidített jegyzőkönyveket jelentet meg, még a következő kamatmeghatározó üléseket megelőzően. A Tanács célja, hogy a jegyzőkönyvek publikálásával javuljon a monetáris politikai döntéshozatal átláthatósága, és a gazdaság szereplői árnyaltabb képet kaphassanak a jegybank helyzetértékeléséről.

A jegyzőkönyv tartalmazza a gazdasági és pénzügyi folyamatok helyzetértékelésének összefoglalóját, az ülésen elhangzott vélemények rövid összefoglalóját, a jegybanki alapkamat szintjéről szóló döntést a szavazati arány megjelölésével, valamint az alternatív kamatváltoztatási javaslatokat az ezekhez tartozó érvelésekkel. Az első jegyzőkönyv - a Tanács december 20-i üléséről - 2005. ma kerül nyilvánosságra.

Az Országgyűlés december 29-i hatállyal módosítottal a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvényt (Jegybanktörvény). A törvénymódosítás értelmében a Monetáris Tanács tagjainak száma 9-11 főre emelkedik, átmenetileg azonban - a jelenlegi alelnökök mandátumának lejártáig - a Tanács létszáma 13 főre is bővülhet.

Módosult a monetáris politikai eszköztár

A monetáris politikai eszköztárral kapcsolatos alapelv, hogy a jegybank hiteloldali műveletet csak megfelelő fedezet ellenében végez üzleti partnereivel. Ilyen hiteloldali művelet jelenleg az O/N jegybanki hitel és a fizetési forgalomhoz kapcsolódó napközbeni hitel.

Az MNB-nek kockázata származik abból, hogy a fedezett hitelügyletek esetében a fedezetként szolgáltatott értékpapírok árfolyama a hitelek futamideje alatt változhat. Ezért az MNB nem az aktuális piaci értékén fogadja el a fedezetként szolgáltatott értékpapírokat, hanem egy ennél alacsonyabb befogadási mértéket határoz meg, a mindenkori aktuális piaci érték százalékában kifejezve.

A különböző értékpapírtípusokra azok kockázatosságától függően különböző befogadási mértékek vonatkoznak. A befogadási mértékek meghatározásának módszertana megfelel az Európai Központi Bank gyakorlatának, és arra az alapelvre épül, hogy a fedezetként szolgáltatott értékpapírok árfolyamváltozása következtében az MNB nagyon alacsony, legfeljebb 0.1 százalékos valószínűséggel kerüljön alulfedezett pozícióba.

A napi fedezetértékelés során alkalmazott befogadási mértékeket az MNB minden év végén felülvizsgálja. Ennek nyomán az MNB 2004. december 15-i hatállyal módosította néhány értékpapírtípus befogadási mértékét. A módosítások az elfogadható vállalati kötvények és jelzáloglevelek befogadási mértékeit érintették, a magyar állampapírok és MNB-kötvények esetében azok változatlanok maradtak.

A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása

2004. IV. negyedévében megjelent az MNB "Jelentés a pénzügyi stabilitásról" című kiadványa, amely stabilitási szempontból elemzi 2004 első féléves gazdasági folyamatait, valamint tárgyalja a pénzügyi közvetítés kockázatait. A jelentés a legnagyobb stabilitási kockázatként azonosította, hogy a magyar gazdaság továbbra is hosszú távon nem fenntartható eladósodási pályán halad.

Az elemzés rámutatott: a magas külső hiány mérséklése irányába ható jelentős alkalmazkodás sem a vállalati, sem pedig a háztartási szektortól nem várható, ezért a fiskális politikának kell vezető szerepet játszania az eladósodási folyamat megállításában és a folyó fizetési mérleg hiányának fenntartható szintre való mérséklésében. A jelentés kiemelten foglalkozott a devizában történő fedezetlen eladósodás kockázatainak felmérésével.

Növekvő devizatartalék

2004 negyedik negyedévében a hivatalos devizatartalékok nagysága a szeptember végi 10 476 millió euróról 11 702 millió euróra emelkedett december hó végére. Az Államadósság-kezelő Központ több mint 1.3 milliárd eurós forrásbevonása közül kiemelkedik az 1 000 millió eurós fix kuponozású októberi, valamint a 100 millió dolláros lebegő kamatozású decemberi kötvénykibocsátás. A kamat- és tőketörlesztések 81 millió eurót tettek ki.

8%-kal emelkedő készpénzforgalom

2004-ben a Magyar Nemzeti Bank pénztárai 3 896 milliárd forint értékű készpénzforgalmat bonyolítottak le, amely 8%-kal meghaladta az előző évi pénztári forgalom értékét. A készpénzforgalom növekedését a jegybankba befizetett készpénz értékének 14%-os, valamint a kifizetett bankjegyek és érmék értékének 8%-os emelkedése eredményezte.

Az év folyamán, a váltásokat is figyelembe véve, az ügyfelek 357 millió darab, 1 944 milliárd forint értékű bankjegyet fizettek be az MNB pénztáraiba. A befizetett mennyiség 8%-kal, az érték 14%-kal növekedett az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva.

Enyhe csökkenés a forgalomban lévő készpénzállományban

2004. december 31-én a forgalomban lévő készpénz értéke 1 453 milliárd forint volt, amely 0.3 százalékponttal (5 milliárd forinttal) volt kevesebb, mint az előző év végén. A forgalomban lévő készpénzállomány értékén belül a bankjegyek aránya a korábbi évekhez hasonlóan 98%, az érméké 2% volt.

Dinamikusan emelkedő VIBER-forgalom

2004. negyedik negyedévében a VIBERben (Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszer) 153 ezer fizetési megbízások teljesült, összesen 125 billió (százhuszonötezermilliárd) Ft értékben. A forgalom gyros és folyamatos fejlődését mutatja, hogy az előző negyedévhez képest a fizetési forgalomban elszámolt tranzakciók száma 10.8%-kal, míg értéke 11.6%-kal nőtt.

Az előző év azonos időszakához mérve a növekedés még látványosabb: a tételszámot tekintve 26.4%, a forgalom értékében pedig 30.6% volt az emelkedés. A tárgynegyedévben a havi átlagos forgalmi érték 41.7 billió Ft volt, mely összeg meghaladja az eddigi összes (negyedév forgalmi értékéből számított) átlagos havi forgalmi értéket.

A tárgynegyedévi havi átlagos tételszám is meghaladta az eddigi legmagasabb értéket: 51,1 ezer db volt (a havi csúcs tételszámot 2004. decemberben érte el a rendszer 54,5 ezer db tétellel, ugyanezen hónap forgalmi értéke (43 056 MdFt/)megközelítette a 2003. januári forint elleni spekuláció miatt kialakult eddigi csúcsot (4 399 MdFt).