A GDP 5.4%-át tette ki az államháztartás hiánya 2004-ben az Eurostat számítása szerint. A hivatal márciusban még 4.5%-os magyar deficitet számolt. A korrekció elsődleges oka az Eurostat szerint, hogy a 13. havi bérkifizetést 2004-re kell elszámolni (a Pénzügyminisztérium 2005-re kívánta elszámolni "0. havi bérként", ugyanis a kifizetés 2005. januárban történt). 2003-ban a hiány a GDP 6.5%-ára rúgott (márciusban még 6.2% szerepelt a statisztikákban), a korábbi évek adatai a korábbi közléssel megegyeztek.

2004 végén az államadósság GDP arányos nagysága 57.4%, volt, a márciusi adatközléskor még 57.6%-os számmal találkozhattunk. 2003 végén a GDP arányos államadósság 57.4%-ot tett ki, az előzetes adat itt 56.9% volt.

A deficitek és az adósság-adatok is a nyugdíjpénztári korrekciók után értendők 2004-re. Ennek nagysága 1.1% a deficit és 3.1% az államadósság tekintetében. Nyugdíjkorrekció nélkül a hiány 2004-re 6.5%, az államadósság 60.5%.
A tavalyi évre a konvergencia-program GDP arányosan 4.5%-os hiánycélt jelölt meg (nyugdíjkorrekcióval). A KSH információink szerint 4.9%-os deficitet számolt a tavalyi évre, ez ment el az Eurostatnak Brüsszelbe. Elsősorban a 13. havi bér módosító hatása miatt ebből 5.4% lett. Az előzetes információk arról szóltak, hogy az Eurostat 5.5% körüli deficitet tart reálisnak, a tényleges közlés ettől mindössze 0.1%-ponttal tért el.
Az idei évre már rengeteg célszám van. A legalacsonyabb a konvergencia porgram eredeti adatának pénzügyminisztériumi módosítása 3.6%-kal. Ezt a pénzügyminiszter az utóbbi időszakban kiegészítette azzal, hogy "plusz az autópályaépítés költségei". A szaktárca is elismerte már, hogy a 3.6%-os eredményszemléletű deficit nem lesz tartható, ezért a kommunikáció az euró bevezetése szempontjából kevésbé fontos pénzforgalmi hiány hangsúlyozására tevődött át. Hallani lehetett arról, hogy Gyurcsány Ferenc hamarosan új számokat jelent be, ami a konvergenciaprogram módosítását jelentené, de erre nem került még sor.
Az idei évben az államháztartás nyugdíjkorrekció nélküli hiánya elérheti a 7.2%-ot, nyugdíjkorrekcióval az 5.9-6%-ot. Az adatok szerint tehát idén a múlt évhez képest emelkedik a deficit. Az euró bevetésénél figyelt referenciaidőszakban a nyugdíjkorrekció már egyre kevésbé vehető figyelembe (a jelenlegi szabályozás szerint 2005-ben a bevételkiesés 100%-val korrigálhatunk, majd évente csökkenő mértékben 2006-ban 80%, 2007-ben 60%, 2008-ban 40%, és 2009-ben 20%), így a korrekció nélküli adatokat is célszerű szem előtt tartani a hivatalos számok mellett.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A környező országok adatait tekintve a cseh deficit 2004-ben a GDP 3%-ra rúgott, a szlovák 3.1%, a lengyel nyugdíjkorrekcióval 3.9%. Ez alapján látható, hogy a régióban a relatív hiány nálunk volt kiemelkedően a legmagasabb.
Ha az egész uniót nézzük azt tapasztaljuk, hogy csak Görögországban magasabb a deficit, ahol ez a GDP 6.6%-a volt tavaly.
Az Eurostat mostani közleménye a megemelt hiányszámokkal a piac számára igazán új információt nem jelent, amint jeleztük, ezt már sejteni lehett. Komolyabb hatása annak az állásfoglalásnak lehet, mely az idei és a következő évek deficitszámításának módszertanához kapcsolódik: az autópályaépítés finanszírozását milyen módon lehet figyelembe venni a hiányszámok kalkulálásánál.
A 7.2%-os idei várakozások már ennek hatását tükrözik (az autópálya hatás ebből 1.5-2%pont). A konvergenciaprogram 2006-ra 2.9%-os hiányt céloz meg (nyugdíjkorrekcióval). Ennek tarthatatlanságát már a pénzügyminiszter is elismerte.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







