Egész Európában rekordütemben nő a jövedelmi szakadék a felsővezetők és alkalmazottak között, a hazai bérkülönbség akár több száz százalékos is lehet, amely a nyugat-európai átlagot is meghaladja - írja a Népszabadság.
2000 óta több mint kétszeresére nőtt a felső vezetés és az átlagos dolgozó közötti jövedelmi rés az e héten napvilágot látott londoni felmérés szerint, amely a szokásosnál is nagyobb visszhangot váltott ki. Eszerint a brit menedzserek fizetése az elmúlt évben átlagban nem kevesebb mint 43 százalékkal, 2,9 millió fontra (1,1 milliárd forintra) nőtt, miközben a dolgozók fizetése alig követi az infláció mértékét.
Hasonló a helyzet Németországban is, ahol az óriási jövedelemrés miatt a topmenedzserek szinte közutálat tárgyává váltak. A németek 82 százaléka csak a politikusokban bízik kevésbé, míg 88 százalékuk egyáltalán nem tartja indokoltnak a kiugróan magas fizetésüket. A vállalat vezetők egyébként az összes vizsgált európai országban a bizalmi lista legalján állnak, bár ez a trend Nyugat-Európában erősebb.
A németországi mélyponttal szemben szinte felüdülésként hat a magyar bizalmi index, amely szerint hazánk lakosságának 48 százaléka bízik a menedzserekben, persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy hazánkban, mint általában a piacgazdaságilag kevésbé fejlett országokban, a felső vezetői béreket homály fedi. Míg Nyugat- Európában természetes jelenség, hogy a kisrészvényeseknek vagy az alkalmazottnak joga van tudni, hogy az általa megtermelt pénzből milyen mértékben részesedik a vállalat vezetősége.
Magyarországon a cégvezetők személyes adataik védelmére hivatkozva titkolják el a fizetésüket, amelyet a cégek éves jelentéseiben is csak, mint a bérek tömegébe belemosódó értéket tűntetnek fel. Pedig hazánkban a fejvadászcégekhez közel álló csoportok információi szerint a jövedelemarányok még eltorzultabbak, mint nyugaton. Kishazánkban az aránytalanságot a kis- és közép, illetve a nagyvállalatok közötti különbségek is fokozzák.
A hazai top százba sorolható nagyvállalatok között a felső vezetők fix összegű alapfizetései a sokszor szétaprózódott vállalati struktúra miatt változatos képet mutatnak. Átlagban 5 és 50 millió forintos havi bérekkel számolhatunk, amit ha kiegészítünk a különféle közép- és hosszú távú ösztönzőkkel: részvényekkel, juttatásokkal, opciós céges részvényvásárlási lehetőségekkel, a végösszeg valóban több száz millió forintra rúg. Ekkora fizetést hazánkban azonban csupán 15-20 gazdasági vezető élvez.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ha összehasonlítási alapul az Állami Foglalkoztatási Hivatal 2006-os éves jelentését vesszük, amely szerint egy átlag ügyviteli munkatárs fizetése havi bruttó 115 ezer forint, vagyis évente 1,3 millió forint, a különbség akár több száz szoros is lehet. A Hewitt Human Tanácsadó által évente elkészített jelentés azonban az előbbinél egy szélesebb merítést vizsgál. A felmérés szerint a 25 és 50 milliárd forint közötti árbevételű cégeknél a vezérigazgatói székben ülők átlagosan 32,4 millió forintot keresnek évente, amely csupán tízszerese a beosztottak bruttó 2,9-3,4 millió forintos fizetésének.
A Hay Group nagyvállalati ügyfelei számára évente felméri a vezetői fizetéseket, az adatok természetesen ebben az esetben is titkosak. A felmért csoporthoz tartozó vállalatok többségének vezetői átlagban 2-5 millió forint között vihetnek haza havonta. Ágazati lebontásban továbbra is a bankok és legújabban a vagyonkezelő cégek vezetői keresnek a legjobban, őket a gáz- és olajvállalat menedzsmentjében dolgozók követik. Az élelmiszer-ipari láncok vezetői fizetéseinek növekedése az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett, ami egyrészt annak köszönhető, hogy ezeket a posztokat már nem külföldi menedzserek töltik be, másrészt pedig a piacépítés stációján már túljutott cégeknek nem érdeke a továbbiakban, hogy új vezetőket csalogassanak be.
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








