Ilyen nincs! Nem kell fizetni az elvárt adót, és az APEH sem kopogtat?

2007 júliusában került bevezetésre az a jogszabály ami elég nagy felháborodást okozott a vállalakozások körében, és ami szerint azon társas és egyéni vállalkozóknak, akiknek az adóalapja nem éri el a korrigált éves árbevétel 2%-át, egy kiegészítő nyomtatványt kell kitölteniük az adóbevallás során. Ez a dokumentum az alkalmazott költségelszámolást tárja fel, melynek segítségével az APEH kockázatelemzés alapján ellenőrzéseket hajt végre, vagyis megnézheti magát az, aki nem mutat ki nyereséget.

A törvény meghatározza, hogy az egyes adózói csoportoknál mennyi a nyereségminimum. Amennyiben ezt a küszöböt nem éri el a vállalkozás eredményessége, akkor dönthet úgy, hogy kitölti a nyomtatványt, vagy az ellenőrzést nem kockáztatva befizeti a 16%-os, vagy 10%-os adót a minimum-nyereség után.

Az új szabályozás alapján egyrészt nem került bevezetésre új adónem, mivel minden adózónak azt az adónemet (társasági adót vagy szja-t) kell fizetnie, amelynek hatálya alá amúgy is tartozik. Másrészt a formanyomtatvány kitöltésével az adózó kezébe helyeződik át a bizonyítási teher a nem kellően nyereséges működés esetén. Ez a megoldás az adóbevételekre kedvező hatást gyakorolhat, mert aki kicsit is bizonytalan, hogy az APEH valóban mindent rendben találna-e, ha kiválasztaná a céget a nyomtatvány kitöltése alapján ellenőrzésre, az inkább a közterhek befizetését választja.

De úgy tűnik azért mégis csak van néhány kivétel a szabályok alól. Nem kell ugyanis a minimum szerint adózni az előtársasági időszakban, az egyéni vállalkozónak az első két évben, feltéve ha nem volt egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdése előtt 3 évig. Nem fizet továbbá a szociális- és iskolaszövetkezet, a közhasznú, és kiemelten közhasznú társaság sem. De öröm az ürömben, hogy ha elemi kár ért minket tavaly vagy az idei évben, akkor sem kell kifizetni a kiszabott minimumadót.

Viszont van biztosítva egy kis haladék a vállalkozások számára, ugyanis a nyilatkozat beérkezte után az adóhatóság 30 napon belül dönt az ellenőrzésről, de annak lefolytatására egy év áll rendelkezésére. A kiválasztásról értesítést küld az adózónak, akinek így van ideje önellenőrzéssel élni.

Ez egy kis pozitívum abban a helyzetben, amikor az ellenőrzésre kiválasztott személy vagy vállalkozás köteles bizonyítani az igazát, amit az APEH vagyelhisz, vagy nem. Ha nem hiszi el, akkor következik itt is az ÁFA ellenőrzéseknél már olyan jól bevált becsléses módszer, és az ellenőr megbecsüli a társasági adóalapunkat, ami után bizony kemény összegeket is kifizethetünk.

Viszont kérdéses, hogy ez a fajta ellenőrzés nem fog-e maga után vonni vagyonosodási vizsgálatokat a vállalakozás tulajdonosai számára, és azt eredményezni, hogy még az is befizeti a 10 vagy 16 százalékot aki nem titkolt el semmilyen jövedelmet, attól való félelmében, hogy vajon az adóhatóság hinne-e neki vagy sem...