Az adminisztratív terhek csökkentése központilag készített transzferár dokumentációval

Gémesi Péter, a Deloitte transzferár csoportjának vezetője elmondta: az Európai Unió Tanácsa 2006-ban kiadott egy ajánlásokat tartalmazó állásfoglalást, amelynek célja, hogy a jövőben jelentősen csökkenjenek az érintett vállalkozások adminisztratív terhei a transzferár-dokumentáció elkészítése kapcsán. Gémesi megjegyezte: Az állásfoglalás kötelező erővel nem bír ugyan, de alkalmazásáról a tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek. A hatályos magyar jogszabályok ugyanakkor egyelőre nem tartalmaznak rendelkezést az ennek megfelelően készült dokumentációk alkalmazhatóságáról, és eddig az Adóhatóság sem foglalt állást ezzel kapcsolatban.

A Deloitte szakértője szerint az uniós állásfoglalás legfontosabb javaslata az, hogy az Európai Unióban működő vállalatcsoportok a jövőben már standardizált, egységesített formában, sőt, részben központosítva tehessenek eleget dokumentációs kötelezettségeiknek. Ennek lényege, hogy a központi dokumentáció (úgynevezett Masterfile) tartalmazza a vállalatcsoportra, illetve a tagjai közötti kapcsolt ügyletekre vonatkozó legfontosabb információkat, vagyis például a csoport üzleti stratégiájára, tulajdonosi szerkezetére, ügyletekre és a kapcsolódó funkciókra, kockázatok általános leírására vonatkozó információkat. A Masterfile-dokumentációt ugyanakkor a javaslat értelmében feltétlenül ki kell egészítenie egy külön helyi dokumentációnak is, amely tovább részletezi az ország- és tranzakció-specifikus adatokat.

Gémesi hozzátette: A helyi dokumentációk helyett a központi Masterfile tartalmazhat további, például a transzferár-módszer kiválasztására és alkalmazására, vagy az összehasonlító adatok bemutatására vonatkozó tartalmi elemeket, valójában ezzel csökkenthetők jelentősen a dokumentációs költségek. Az állásfoglalás megemlíti ugyanakkor, hogy a helyi, ország-specifikus szabályok esetenként a felsoroltaknál bővebb dokumentációs követelményeket is támaszthatnak - ekkor pedig minden esetben az ország-specifikus szabályok a mérvadóak

Az állásfoglalás az egyes tagállamok adóhatóságainak egyfelől azt javasolja, hogy az összehasonlító adatok elutasításának lehetőleg ne legyen indoka az, ha az adatok pán-európai adatbázis-kutatásokon alapulnak, másfelől pedig leírja, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az adóhatóságoknak lehetőleg törekednie kell az idegen nyelven készült dokumentációk elfogadására - emlékeztetett a Deloitte szakértője.

A magyar jogszabályok sok esetben szigorúbbak

Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere kiemelte: a központilag készített dokumentációk - ideértve a Masterfile-koncepció alapján készített anyagokat is - hazai felhasználása csak abban az esetben elfogadható, ha azok az esetleges helyi dokumentációkkal együtt tartalmazzák a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő, nyilvántartási kötelezettségről szóló (18/2003. számú) pénzügyminisztériumi rendeletben előírt összes tartalmi elemet.

A Deloitte Adópartnere szerint általános megállapításként elmondható, hogy a magyar dokumentációs követelmények a legszigorúbbak közé tartoznak az Európai Unióban, ezért akár az is előfordulhat, hogy az anyavállalat országának dokumentációs előírásainak teljes mértékben megfelelő központi dokumentáció sem elégíti ki a magyar szabályozás követelményeit. Ilyen esetekben a központi dokumentáció PM rendelet szerinti kiegészítése, vagyis "honosítása" jelenthet száz százalékos megoldást. Ez egyébként akár egy mellékelt, helyi dokumentáció formájában, akár magában a központi dokumentációban történő kiegészítések útján is teljesíthető - tette hozzá Veszprémi István.

A Deloitte tapasztalatai alapján az ügyfelek központi dokumentációi leggyakrabban egy "ideális" árképzési politikát mutatnak be, amihez képest azonban a gyakorlatban történhetnek eltérések. A központi dokumentációk a kivételeket, a bemutatott árképzéstől történő eltéréseket és az eseti tranzakciókat nem tudják kezelni.

Veszprémi elmondta, a gyakorlati tapasztalatok alapján vannak olyan tartalmi elemek, amelyek jellemzően hiányoznak a központilag elkészített dokumentációkból. Gyakran előfordul, hogy a központi dokumentáció nem tartalmazza az egyes kapcsolt ügyletekre vonatkozó szerződések részletes bemutatását, tehát például a szerződés keltére, hatályára, módosítására, tárgyára vonatkozó információkat. Szintén tipikus hiba, hogy a kapcsolt felekre vonatkozó adminisztratív adatok, mint például a pontos székhely, az adó-, vagy nyilvántartási szám nincsenek megfelelően feltüntetve a dokumentációban. Ezek a látszólagos apróságok az Adóhatóság jelenlegi, alapvetően a formai követelmények vizsgálatára irányuló ellenőrzési gyakorlata mellett súlyos anyagi következményekkel is járhatnak, hiszen a maximális 2 millió forintos bírság pusztán formai hibák feltárása esetén is kiszabható - figyelmeztetet a Deloitte Adópartnere.

Fontos figyelmet fordítani arra, hogy a főszabály szerint a transzferár-dokumentációkat szerződésenként kell elkészíteni, a szerződések esetleges összevonását pedig - ha a PM-rendeletnek az összevonásra vonatkozó feltételei teljesülnek - alapos érvekkel meg is kell indokolni - hangsúlyozta Veszprémi István.

A Deloitte tapasztalatai szerint a központi dokumentációk általában olyan, eredményvizsgálaton alapuló módszert alkalmaznak, amelynek révén gyakorlatilag minden, a vizsgált vállalkozás főtevékenységéhez köthető kapcsolt ügyletet összevontan kezelnek. Ez a megközelítés az összevonás részletes indoklása nélkül a magyar jogszabályok követelményeit nem elégíti ki, nem alkalmas továbbá bizonyos speciális ügyletek, például pénzügyi tranzakciók vizsgálatára. Ha az ügyletek összevonását az adóhatóság megkérdőjelezi, akár szerződésenként is kivetheti a fent említett, legfeljebb kétmillió forintos mulasztási bírságot.

Az elmondottakból egyértelműen kiderül, hogy a központilag elkészített dokumentáció magyarországi felhasználása során a vállalkozásoknak ajánlott nagyfokú körültekintéssel eljárnia, külön figyelmet kell fordítaniuk a dokumentáció megfelelő kiegészítésére, vagyis a PM rendelet előírásait teljes mértékben kielégítő honosítására is - hívta fel a figyelmet a Deloitte szakértője.