Hova költöznek, és honnan menekülnek legtöbben Európában?

Az euróövezetben idén januárban becslések szerint 329,5 millió ember élt, ami szintén csekély emelkedést mutat az egy évvel korábbi 328,6 millió főhöz képest, ami nagyobbrészt szintén a bevándorlásoknak volt köszönhető - derül ki az Unió statisztikai hivatalának (Eurstat) adatai szerint. 

2009-ben összesen mintegy 5,4 millió gyerek született az EU területén, ami azt jelenti, hogy ezer lakosra 10,7 élve születés jutott. Ez valamivel kevesebb, mint 2008-ban: akkor 10,9 születés jutott ezer főre.

A legmagasabb születési arányszámot Írországban jegyezték, ahol ezer főre 16,8 születés jutott, ugyanez Nagy-Britanniában 12,8, Franciaországban 12,7. A legalacsonyabb születésszámot Németországban mérték tavaly, ahol 1000 lakosra mindössze 7,9 élveszületés jutott, Ausztriában 9,1, de hazánkban is igen alacsony, mindössze 9,6 ezrelék volt 2009-ben.

Ugyanebben az időszakban 4,8 millióan haltak meg az EU-ban. A legmagasabb arányú halálozás Bulgáirát jellemezte (14.2‰), de hazánkban (13.0‰), illetve Litvániában (12.6‰) is magas volt a halálozási arányszám. Az ezer főre jutó halálozási szám Írországban volt a legalacsonyabb, de Luxemburgban és Máltán is kedvezőek voltak a mortalitási mutatók. 

Ennek megfelelően a természetes szaporulat Írországban volt a legmagasabb, míg tíz tagországban negatív természetes szaporulatot mértek - köztük hazánkban is.

Összességében a népességnövekedés 60 százalékában a bevándorlásnak volt köszönhető tavaly Európában. A legtöbb bevándorlót (lakossághoz mérten) Luxemburg, Svédország, Szlovénia, Olaszország és Belgium fogadta, míg a legtöbben Írországból, és Litvániából vándoroltak el.