Nem kérnek a dolgozók az ingyen utazási bérletből

A szakszervezetek tapasztalata szerint a munkáltatóknak kötelezően előírt terhek bevezetése után rendszerint csökkennek a munkavállalói juttatások. Ezért az MSZOSZ nem tartja jó megoldásnak, hogy részben a munkáltatókra hárítaná a kormány a közösségi közlekedés finanszírozását, amelyet központi forrásokból kellene megoldani.

Mint azt a Pénzcentrum.hu megírta, az Országgyűlés napirendjén szereplő személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat szerint július 1-től kötelező lenne megtéríteniük a munkáltatóknak az adtt településen lakó munkavállalók utazási bérletköltségének a 86 százalékát is. Ez a kötelezettség különösen nehéz helyzetbe hozná a fővárosi vállalkozásokat, hiszen esetükben a jelenleg havi 9800 forintos bérletárral számolva egy munkavállalónál éves szinten 101 ezer forint többletkiadást jelentene. 

KATTINTS! Budapest állított csapdát a vállalkozásoknak

Ráadásul a jelenlegi szabályozás szerint helyi utazási bérletet béren kívüli juttatás formájában lehet biztosítani a munkavállalók számára. Ez után a munkáltatóknak a juttatás 1,19-szeres szorzóval növelt értéke után 16 százalékos személyi jövedelemadót, valamint 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetniük.

Időközben az Orsszággyűlés megkezdte a személyszállítási törvény általános vitáját. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára expozéjában hangsúlyozta: a jogszabály megteremti az egységes menetrend, valamint jegy- és bérletrendszer bevezetésének, valamint a közösségi közlekedés hosszú távú és kiszámítható finanszírozásának feltételeit.

Egységes menetrend, jegy- és bérletrendszer, valamint egységes szolgáltatási és minőségbiztosítási követelmények bevezetését tartalmazza az új személyszállítási törvényről szóló javaslat - mondta Fónagy János. Az államtitkár szerint az előterjesztés szabályozási, irányítási és finanszírozási eszközökkel ösztönzi a közösségi közlekedési szolgáltatókat a hatékony együttműködésre, megteremti a közösségi közlekedés szervezésével kapcsolatos megrendelői és tulajdonosi hatáskörök centralizációját, az érintett vállalatok egységes szakmai és tulajdonosi irányításának lehetőségét.

Javaslatot tesznek a közösségi közlekedés hosszú távú és kiszámítható finanszírozásának megteremtésére, meghatározzák a lakosságnak biztosítandó szolgáltatások minimális követelményeit, tisztázva a közszolgáltatás tartalmát - folytatta. Az államtitkár hangsúlyozta: a közösségi közlekedés jelenlegi szervezeti és működési keretei nem alkalmasak arra, hogy a mobilitási igényeket az elvárható hatékonysági szempontoknak megfelelően ellássák. A közösségi közlekedés társadalmi megítélése eközben évtizedek óta romlik - jegyezte meg Fónagy. A munkavállalói érdekvédelem sok esetben cél- és szereptévesztésbe került a pártpolitikai érdekekhez köthető megnyilvánulásokkal - mondta Fónagy János, aki szerint a változtatás a szakmának és a gazdaság irányítóinak visszatérő igénye, követelése volt.

A Fidesz vezérszónoka, Manninger Jenő szerint a benyújtott törvény nagy előrelépés a közösségi közlekedés megfelelő színvonalra emelése szempontjából, rendet tesz a közlekedésben. A törvényjavaslat másik, nagy vihart kavart eleme, hogy jelentősen csökkentené a közösségi közlekedésben működő járatok számát. (Lásd korábbi cikkünket:
Járatritkítás: lesznek települések, ahova se vonat, se busz nem jár majd). Manninger Jenő a vasúti szolgáltatás kiváltásának lehetőségéről szólva leszögezte: a javasolt intézkedés szerint ezt csak akkor lehet meglépni, ha nem járna környezetvédelmi károkkal vagy az utasoknak hátránnyal.

Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a személyszállítási törvény javaslata semmitmondó, és félreérthető megoldásokat tartalmaz, alapvető problémákra nem ad érdemi választ, így például arra a helyzetre, hogy a közösségi közlekedés finanszírozása fenntarthatatlanná vált. Megítélése szerint a javaslat megteremti a lehetőséget az utazási kedvezményrendszer drasztikus megnyirbálására, valamint arra is, hogy nyereséges vonalakat szervezzenek ki pályáztatás nélkül.