Külföldi munka, nyelvtudás nélkül? Meg se próbáld!

Abban minden szakértő egyetért, hogy nyelvtudás, kezdőtőke és megfelelő előkészítés nélkül komoly kockázatot jelent a külföldi munkavállalás. A 2008-as válság előtt még az is találhatott - jellemzően alacsony presztízsű - állást, aki csak minimális szinten beszélte az adott ország nyelvét. Azóta viszont kínálativá vált a munkaerőpiac, egyre több tapasztalt és nyelvet is beszélő ember keres állást, ezért a cégek igényei is megnövekedtek. Ezzel együtt a képzetlen és csak magyarul tudó próbálkozók esélyei drasztikusan csökkentek.

"Érezhetően megváltoztak a cégek prioritásai: korábban hangsúlyosan a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező embereket keresték, a nyelvismeret másodlagos volt. Az elmúlt években viszont fordult a kocka, kiemelt elvárás lett a német nyelv ismerete, ráadásul a szaktudással kapcsolatos elvárások sem csökkentek. Legalább B1-es, vagyis egy átlagos középfoknak megfelelő nyelvismeret szinte mindenhol elvárás, de a folyamatos kommunikációt, csapatmunkát igénylő pozíciókban felsőfokhoz közelítő tudásszintre van szükség. A közhiedelemmel ellentétben ezt nem csak a diplomás munkakörökben, hanem már egyre több szakmunkástól is elvárják - foglalta össze Feleki Attila, a németországi és ausztriai munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR-Rent Kft. ügyvezetője.

Az álláskeresők felkészültsége és elvárásai azonban nagyon gyakran nem találkoznak a piaci igényekkel. A statisztikák szerint sokan nem rendelkeznek nyugaton is piacképes szakmával vagy éppen nem képesek a megfelelő színvonalú munkavégzésre. A legnagyobb gond azonban a nyelvismeret hiánya, amely miatt minden egyéb szempontból megfelelő jelentkezőket is el kell időnként utasítanunk. Pedig megfelelő nyelvtudással a legtöbbször meglepően gyorsan el lehet helyezkedni. Például az iparági hiányszakmának tekinthető hegesztők és forgácsolók iránt akkora a kereslet, hogy a náluk jelentkezőknek szinte napok alatt találnak munkát.