További egymillió magyar tervezi, hogy elhagyja az országot

A kiégésről sokáig úgy beszéltünk, mint a középkorú vezetők, a túlterhelt egészségügyi dolgozók vagy az évtizedek óta a pályán lévő szakemberek problémájáról.

Az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is június 7-ig kell átültetniük a hazai jogrendszerbe a bértranszparenciáról szóló új irányelvet.

Javuló kilátásokat mutatnak a hazai cégek foglalkoztatási tervei: 2026 második negyedévében a magyar munkáltatók 35 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét.

Hogyan lesz valakiből pilóta Magyarországon? Egy fiatal magyar pilóta mesél a képzésről, a felvételiről és a szakma kevésbé ismert oldaláról is.

Az új szabályozás értelmében a munkáltatóknak kötelezően nyilvánossá kell tenniük a bérsávokat.

2025 harmadik negyedévében a fizikai foglalkozásban dolgozók nettó átlagkeresete országosan 332 376 forint volt.

Az elmúlt két évben egyre több irodai dolgozó érezte meg közvetlenül a mesterséges intelligencia hatását.

Egy orosz luxusprostituált beszámolója szerint az ötszörösére ugrott a szexmunkások iránti kereslet Dubajban.

Legnagyobb arányban még mindig a bankárokat, ügyvédeket, önkormányzati képviselőket és marketingeseket tartják olvasóink túlfizetettnek, és a mérnökök, könyvelők, orvosok kapnak leginkább megfelelő bért.

A nők munkaerőpiaci részvétele továbbra is érzékenyen reagál a gazdasági és társadalmi kihívásokra.

Több mint 170 ezer forinttal marad el bérük a hazai átlagtól, a régió és a kor is sokat számít.

Európában jelenleg mintegy 400 ezer betöltetlen kamionsofőri álláshely van, és ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2026-ra a hiány megháromszorozódhat.