Durván megugrott a home office-ban dolgozók száma: őket érintette tavaly a távmunka hullám

2020 tavaszán a Covid19-járvány hatására bevezetett korlátozások több szempontból is befolyásolták a gazdaságot és a munkaerőpiacot. Az otthonról dolgozók jelentős része internetkapcsolaton alapuló távmunkában vagy home office keretében végezte munkáját. Számuk a járvány megjelenésekor ugrásszerűen megnőtt: a 2020 februárjáig még 100 ezer körüli létszám márciusban több mint a háromszorosára duzzadt, majd májusban érte el a csúcsát, ekkor közel 760 ezer főt, a foglalkoztatottak 17%-át érintette.

Az ily módon dolgozók aránya folyamatosan változott az év során, de 2020 egészére nézve is háromszorosa (8,6%) volt a megelőző tíz év átlagának (2,9%). 2021 elején, a második hullám idején – de már a harmadik hullám fenyegetettségében – tovább nőtt a számuk: februárban 482 ezer főt, a foglalkoztatottak 11%-át érintette, csaknem ötször annyit, mint egy évvel korábban.

A 2020-ban távmunkában vagy home office keretében dolgozók közel kétharmada a központi régiókban élt, Budapesten minden ötödik, Pest megyében minden tizedik foglalkoztatott dolgozott otthonról. Arányuk Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, egyaránt 4,2%.

A távmunkában vagy home office-ban dolgozók között felülreprezentáltak a nők, a 25–44 évesek és a városban élők.

Döntő többségük (77%-uk) felsőfokú végzettséggel rendelkezett, továbbá a digitális oktatásra való áttérés miatt nagyobb arányban érintette azokat, akiknél több 15 éven aluli gyermek is élt a háztartásban. Elsősorban a szellemi foglalkozásúak munkája végezhető távmunka vagy home office keretében, az így dolgozók aránya körükben 2019 és 2020 között 4,2%-ról 18%-ra nőtt. Az átlagosnál nagyobb arányban éltek ezzel a lehetőséggel az 50 főnél nagyobb telephelyek és az állami tulajdonú munkahelyek dolgozói (10, illetve 11%).

A távmunka, illetve a home office az egyik leggyakrabban alkalmazott módszerré vált a járvány során megváltozott munkaerőpiaci helyzet kezelésére. Ennek az atipikus foglalkoztatási formának a korábbiaknál nagyobb arányban, szélesebb körben való elterjedése vélhetően a jövő munkaerőpiaci folyamataira is hatással lesz

– véli Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. Mindez a járvány harmadik hullámának idején fokozottan igaz, mivel egyrészt elősegíti a gazdaság viszonylag zavartalan működését, másrészt csökkenti a társas érintkezések számát, ami a járvány visszaszorításában kiemelten fontos.