Érik az újabb felmondási hullám: sok magyar nem is sajnálná, ha ott kellene hagynia a munkahelyét

A közel két éve tartó járvány negyedik hulláma idején készített felmérésben a munkaerőpiaci tendenciák ugyan kissé romlottak az őszi időszakhoz képest, ugyanakkor a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 71 pontos értéket vett fel 2021 utolsó negyedévében. Ez 2020 és 2019 hasonló időszakához képest 1-2 pontos emelkedést jelent, vagyis általánosságban megállapítható, hogy fokozatosan stabilizálódik a hazai munkavállalók hangulata.

A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a megelőző évi adatokkal összevetve némileg optimistábbak a magyar munkavállalók a jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban: ez a részindex a 2020 végén regisztrált 86 pontról tavaly év végére már 88-ra nőtt, ugyanakkor a járvány előtti időszakban mért 94 ponttól még érzékelhetően elmarad.

A részindexszel kapcsolatban minimális visszaesés volt tapasztalható annak megítélésében, hogy az adott válaszadó milyen hosszú időszakra látja biztosnak a pozícióját a jelenlegi munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 60%-ról 57%-ra csökkent azok aránya, akik több mint öt évre látják biztosnak az állásukat, ugyanakkor 71%-ról 74%-ra ugrott azok aránya, akik úgy gondolják, hogy legalább ennyi ideig fennmarad a cég, amelyben dolgoznak. 

Továbbra is pozitív fejleménynek számít, hogy a munkavállalók az előző negyedévhez hasonlóan korábban még sosem bíztak ennyire abban, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 63 pont az előző év azonos időszakában 55, 2019-ban pedig 56 pont volt. A válaszadók 34%-a szerint könnyen, 19%-a pedig nagyon könnyen találna új, a képzettségének megfelelő munkát, amennyiben esetleg elveszítené az állását. Ez a részadat a megelőző évi adatokkal összevetve 6, ill. 4 százalékpontos emelkedést jelent, ami egyértelmű optimizmusra ad okot.

A felmérésből az is kiderül, hogy az elmúlt negyedévhez képest 3 ponttal, az előző évhez képest pedig 2 ponttal csökkent a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció is (56 pont). A 2019 év végén regisztrált 33 ponthoz képest azonban még így is jelentős az emelkedés, ami továbbra is azt a trendet igazolja, hogy bár a munkavállalók a másfél évvel ezelőtti tavaszi-nyári időszak mélypontjához képest

ugyan már érezhetően kevésbé aggódnak amiatt, hogy a mostani munkahelyüket esetleg elveszíthetik, az optimizmusuk még jócskán elmarad a válság előtti időszakhoz képest.

A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredményekből kiderül, hogy az előző év azonos időszakában mért 53%-ról mostanra 42%-ra zuhant azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának, ugyanakkor egy év alatt nem változott azok aránya, akik hajlandóak lennének nehezebb munkát ugyanannyi pénzért is elvégezni (46-46%), illetve fél órával többet utazni az adott munkahelyre (66-66%). Nem feltétlenül a jelenlegi munkahelyhez, de mindenképpen a munkaerőpiaci motiváció kérdéséhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy 68%-ról 72%-ra nőtt azok köre, akik hajlandóak lennének akár a saját költségükön is továbbképezni magukat.

Az év végi adatok megerősítik a nyáron elindult pozitív irányú tendenciát és az előző évhez képest egy optimistább helyzetképről árulkodik arra vonatkozóan, hogy a dolgozók hogyan ítélik meg a saját helyzetüket

– mondta el Kiss Márk István. Abiztosítócég vezérigazgatója hozzátette: a számok alapján megállapítható, hogy a munkavállalók hangulata lassan közeledik a COVID-19 megjelenése előtti szinthez és a járvány negyedik hulláma érdemben már nem befolyásolta a hozzáállásukat.  

A cég fél évvel ezelőtti belső kutatásából az derült ki, hogy a nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 70%-a fordulhat valamilyen külső segítséghez. Ezen belül hitelfedezeti- vagy jövedelembiztosítással a válaszadók (illetve a válaszadóval egy háztartásban élők) 18%-a rendelkezik, ők a megtakarításaikból az átlagosnál valamelyest rövidebb időt tudnának átvészelni. Kiss Márk István szerint a munkavállalók egyre nagyobb hányada realizálja, hogy jövedelemkiesés esetén nincs elegendő pénzügyi tartaléka a szokásos kiadások és a hiteltörlesztés fedezetére.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy jelentősen megnőtt az érdeklődés a jövedelempótló biztosítások iránt a járványnak azokban az időszakaiban, amelyekben szigorú korlátozások voltak érvényben. Érdemes tehát a nem várt eseményekre előre felkészülni és kalkulálni az esetleges következményekkel

– tette hozzá a vezérigazgató. A felmérésből továbbá kiderül, hogy a különböző demográfiai jellemzőket is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak az előző év hasonló időszakához képest. Az iskolai végzettséget figyelembe véve ismét a diplomások (73 pont) a legoptimistábbak, megelőzve az érettségivel és szakmunkásvégzettséggel rendelkező (70-71 pont) dolgozókat. A regionális eltéréseket tekintve a Közép-Magyarországon élők (72 pont) minimálisan megelőzik a Nyugat-, illetve a Kelet-Magyarországon élőket (71-70 pont).  Életkori bontás alapján az 50-59 év közöttiek voltak a legoptimistábbak (73 pont), utánuk következnek a 40-49 (72 pont), majd a 18-29, ill. 30-39 év közöttiek (71-71 pont). A férfiak és nők körében egyaránt 71-71 pontot mértek.