Megjött az első konkrét szám: ekkora minimálbér-emelés jöhet Magyarországon

A 2017 és 2022 között eltelt 6 év alatt (a 2017. évet is beleértve) a minimálbérek összesen 80,4 százalékkal, az átlagbérek ennél jobban, 96,1 százalékkal nőttek. A minimálbér nagyságánál azonban nemcsak a változást, hanem az abból fedezhető megélhetés minőségét is vizsgálni kell. A legutolsó elérhető adatok szerint, 2020-ban a magyar lakosság alsó jövedelmi tizedeiben, ahová a minimálbéres keresők és családjaik is tartoznak, az élelmiszert és a háztartási energiát is magában foglaló rezsi költségek együttes aránya a fogyasztói kosáron belül több, mint 50%-ot tett ki – írja közleményében a Magyar Szakszervezetek Szövetsége.

Az idei élelmiszer és háztartási energia áremelkedésre tekintettel ahhoz, hogy az alsó jövedelmi tizedekben ez a magas, 50 százalék feletti élelmiszer és rezsi kiadási arány ne nőjön még tovább, 2022-ben számításaink szerint 23 százalékos minimálbér emelésre lett volna szükség. Így tehát 2023-ban az idei és a jövő évre előre jelzett inflációt is figyelembe véve, becslésünk szerint legalább 26 százalékos minimálbéremelésre lenne szükség ahhoz, hogy az élelmiszer és a rezsi számlák kiegyenlítésének 50 százalék fölötti költési aránya a minimálbéres munkajövedelemből elkerülhető legyen.

Kérdés persze, hogy előteremthető-e ekkora minimálbér emelés fedezete a magyar gazdaság teljesítményéből. A fedezet egyik forrása a termelékenység emelése lehet, a másik a jövedelem osztozkodási arányok megváltoztatása a bérből élők javára. A minimálbér növekedése az elmúlt évek többségében is meghaladta a termelékenység emelkedését, és tény, hogy a gazdaság ki tudta termelni az emelések fedezetét, hiszen az átlagbérek még a minimálbéreknél is gyorsabban nőttek. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a magyarországi minimálbér és átlagbér 2017 előtti nagyságának a kelet európai régióban is elmaradó vásárlóereje.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ekkora lehet a minimálbér emelés 2023-ban: friss hírek jöttek a tárgyalóasztaltól

Még sok minden ismeretlen a 2023-as minimálbér kapcsán, egyelőre a felek az álláspontok kialakításánál tartanak, de elképzelések azért már vannak.

A minimálbéremelés fedezetét azonban nemcsak a termelékenység emelkedése teremtheti meg, hanem a rendelkezésre álló hozzáadott értékből való osztozási arányok megváltoztatása is. A KSH nemzeti számlák adatai szerint 2017 és 2021 között a minimálbéreseket foglalkoztató legtöbb ágazatban (mezőgazdaság, textilruházati ipar, építőipar, kiskereskedelem, szálloda-vendéglátás) a munkavállalói bérek/keresetek részesedése a hozzáadott értékből csökkent, a munkáltatók/tőketulajdonosok részesedése pedig nőtt. Utóbbit, azaz a bruttó működési eredmény részesedésének növekedését elősegítette a béreket terhelő munkaadói járulékok több éven át megvalósított, 28,5-ről 13 százalékra történő csökkentése.

A csak a létminimum szintjén való megélhetéshez elég bért kitermelni képes vállalati szegmensben többféle megoldás is szóba jöhet a munkavállalók által elvárt béremelés következményeinek kezelésére. Azon esetekben, ahol tartós működési problémák tapasztalhatók, ott a munkaerő átcsoportosítása (átképzése, mobilitási képességének javítása) lehet a megfelelő megoldás, amihez a jelenleginél hosszabb álláskeresési idő és a jelenleginél magasabb szinten finanszírozott, hatékonyabb munkaügyi intézményrendszer szükséges.

Az energia és egyéb költségsokkok miatt átmeneti üzleti nehézségekkel küzdő cégek esetében a szintén átmeneti és célzott pénzügyi támogatás biztosíthatja a megnövekedett munkaerő költségek elviselését. A leginkább depressziós térségekben felmerülhet továbbá olyan megoldás is, hogy költségvetési forrásokkal váltsák ki, vagy azokból egészítsék ki a munkáltatót terhelő béremelést a legalsó bérkategóriákban.

A minimálbér emelés kigazdálkodását segítő költségvetési többlet iadás egy részét a jelenleginél gyakoribb és hatékonyabb munkaügyi ellenőrzési és a szabálysértéseket nagyobb elrettentő erővel büntető pénzügyi szankciókkal lehetne ellentételezni.

Tapasztalataik szerint a munkaidő nyilvántartások szabályszerűsége és a ténylegesen ledolgozott munkaidőre járó munkabér átutalásának nyomon követhetősége éppen a minimálbéreseket legnagyobb arányban foglalkoztató ágazatok és vállalatok esetében hiányzik a leginkább. Az egyeztetési tárgyalások kapcsán a MASZSZ tagszervezetei fontosnak tartják a minimálbér feletti tartományban található munkavállalók reálbérének megőrzését is. Emiatt, a minimálbér emelésre vonatkozó megállapodás mellett olyan bérajánlás elfogadásában érdekeltek, amely a magasabb bérsávokban is célnak tekinti a reálbér csökkenés elkerülését.

Te mit lépsz a rezsiemelés ellen?

Egekbe emelkedtek az energiaárak egész Európában, ami a rezsiemelés júliusi bejelentését követően minket, magyarokat is húsbavágóan érint. És a fűtési szezon közeledtével ez egyre fájdalmasabb lesz. A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem egy közös felmérést indított, ebben többek között arról szeretnénk pontos képet kapni, hogy hogyan hat az energiaválság a magyar lakosságra, és milyen állapotú házakban, lakásokban várjuk a telet.