Érik a foglalkoztatási krach Magyarországon? Tisztul a kép, minden egy irányba mutat

A foglalkoztatottak száma júliusban meghaladta a 4,7 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3%-os, ami továbbra is kedvező az európai 6%-os átlaghoz képest. Mihályi Magdolna szerint a jelenlegi foglalkoztatottsági szint gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent, bár az elmúlt 3,5 évhez képest kissé alacsonyabb.

A gazdasági lassulás hatására a cégek óvatosabbá váltak: a létszámbővítés helyett hatékonyságnöveléssel és rugalmas foglalkoztatással reagálnak, például munkaerő-kölcsönzéssel. Ez különösen előnyös, mert a vállalatok így bármikor módosíthatják a létszámot anélkül, hogy hosszú távú kötelezettséget vállalnának.

„Az autóiparban és az FMCG szektorban már látszanak az első jelek: a cégek a német gazdaságtól való függőségük miatt alkalmazkodnak a visszaeséshez. Válságról még korai lenne beszélni” – hangsúlyozza a szakértő.

A fizikai dolgozók gyorsan váltanak akár kisebb béremelésért is, a szellemi munkavállalóknál pedig a cégkultúra és a munkakörülmények a döntő tényező. A szakértő szerint az 5–6%-os fluktuáció még elfogadható, de a 20–25%-os cserélődés már problémát jelez, amit a vállalatoknak érdemes feltárni.

A jelenlegi munkaerőtartalék körülbelül 300 ezer fő, szemben a 2010-es 738 ezerrel. Az állomány összetétele kulcsfontosságú: alacsony iskolázottságú vagy nehezen integrálható munkavállalók esetén a cégek számára korlátozott lehetőség áll rendelkezésre. A gyermeküket nevelő anyák visszacsábítása egy potenciális tartalék, de ehhez a vállalatoknak rugalmas megoldásokat, például kismama műszakokat kell kialakítaniuk.

Külföldi munkaerő: egyre fontosabb

A kölcsönzött külföldi munkavállalók, például filippínók, akik gyorsan integrálhatók és megbízhatóan teljesítenek, egyre fontosabb szerepet játszanak a munkaerőpiacon. Amennyiben a hazai tartalékok mozgósítása nem elég hatékony, a jövőben a külföldi munkaerő súlya tovább nőhet.