700 ezer az átlagfizu: hiába a növekedés, sok magyar csak bottal ütheti a nagy gázsi nyomát

2025 júliusában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 693 700 forint, a nettó átlagkereset pedig 479 500 forint volt a KSH legfrissebb jelentése szerint. Ez azt jelenti, hogy az átlagbérek 9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, míg a nettó keresetek még ennél is gyorsabban, 9,4 százalékkal emelkedtek. A növekedést ebben a hónapban a július 1-jén bevezetett magasabb családi adókedvezmény is erősen befolyásolta. A reálbérek 4,9 százalékkal nőttek a 4,3 százalékos infláció mellett, vagyis a keresetek vásárlóereje tovább erősödött.

Érdemes megjegyezni, hogy a júniusi adatokhoz képest kisebb visszaesés látszik, akkor a bruttó átlagkereset 704 400, a nettó pedig 484 200 forint volt. Vagyis egy hónap alatt nagyjából tízezer forintos csökkenést mértek mind bruttóban, mind nettóban. Hasonló változás figyelhető meg a mediánbéreknél is: júliusban a bruttó medián 570 000, a nettó pedig 399 000 forint volt, ami viszont éves összevetésben erőteljes, 9,6 és 10,7 százalékos növekedést jelent.

A medián továbbra is jól mutatja, hogy a munkavállalók fele ennél kevesebb bért visz haza, vagyis az átlagértékeknél jóval árnyaltabb képet ad a valós jövedelmi helyzetről.

A rendszeres keresetek is stabil emelkedést mutatnak. Júliusban a prémium és jutalom nélküli bruttó átlagkereset 656 600 forint volt, ami 8,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A szektorok között ugyanakkor különbségek látszanak: a vállalkozásoknál 649 900, a költségvetésben 669 900, a nonprofit szervezeteknél pedig 684 400 forintos átlagot mért a KSH. Ez rendre 8,1, 10,1 és 7,9 százalékos éves növekedést jelentett.

Ha a hosszabb távú folyamatokat nézzük, egyértelműen látszik, hogy 2025 első hét hónapjában a keresetek mind átlagban, mind mediánban folyamatosan emelkedtek, még ha hónapról hónapra kisebb kilengésekkel is. Júniushoz képest tehát visszafogottabbak voltak a számok, de éves alapon továbbra is erős a bérdinamika. Ez arra utal, hogy a növekedés inkább stabil és fokozatos, semmint hirtelen ugrásokkal tarkított.

A statisztikák ugyanakkor továbbra is kettős képet festenek. Miközben a hivatalos átlagkeresetek már 700 ezer forint körül mozognak, a medián jóval alacsonyabb szinten áll, és ez világosan mutatja a bérkülönbségeket. A legmagasabb jövedelmek torzító hatása miatt a többség még mindig szerényebb fizetésből gazdálkodik, mint amit az átlag mutat. A kedvező trendek mellett tehát a társadalmi feszültségek és a bérkülönbségek kérdése továbbra is napirenden marad.

Az átlag és medián között egyre nyílik az olló...

A friss júliusi kereseti statisztikák ismét rámutatnak arra a problémára, amelyről egyre gyakrabban hallunk és már mi is több ízben megírtuk, hogy az átlag- és a mediánkeresetek közötti különbség, vagyis az úgynevezett „olló” folyamatosan nyílik. Júliusban a teljes munkaidőben dolgozók nettó átlagkeresete 479 500 forint volt, míg a nettó medián mindössze 399 000 forint. Ez kereken 80 500 forintos eltérést jelent, ami jól jelzi, hogy miközben a statisztikai átlag kedvező képet mutat, a dolgozók fele ennél jóval kevesebb jövedelemből él.

A legutóbbi, júniusi adatokhoz képest is érdekes változás figyelhető meg. Akkor a nettó átlagkereset 484 200 forint, a medián pedig 395 000 forint volt, tehát az olló mérete 89 200 forint volt. Júliusban tehát az olló kissé szűkült, de továbbra is jelentős, 80 ezer forint fölötti különbség maradt fenn. Ez arra utal, hogy bár hónapról hónapra lehetnek kisebb elmozdulások, a hosszabb távú trend egyértelmű:

az olló tágulása folyamatos.

Ez különösen aggasztó, mert a mediánbér sokkal pontosabban mutatja meg a valós kereseti helyzetet, mint az átlag. Az átlagkeresetet néhány kiugróan magas fizetés felfelé torzítja, míg a medián a munkavállalók tényleges középértékét mutatja. Jó példa erre egy leegyszerűsített helyzet:

ha egy ember egymillió forintot keres, négy másik pedig csupán egy forintot, az átlag 200 ezer forint lesz, míg a medián mindössze egy forint, az pedig nyilvánvaló, hogy utóbbi áll közelebb a valósághoz.

Éppen ezért az olló nyílása nemcsak statisztikai érdekesség, hanem társadalmi szempontból is komoly figyelmeztetés. Miközben a legmagasabb keresetűek bérei milliókkal gyarapodnak, a mediánhoz közel keresők fizetése csupán néhány tízezer forintos növekedést mutat évente – sok esetben még azt sem. Ha ez a tendencia tartósan fennmarad, akkor a bérszakadék nemcsak megmarad, hanem fokozatosan mélyülni fog, ami egyre nagyobb társadalmi feszültségekhez vezethet.

 Az új iPhone modellek árai és a legfrissebb bérek összevetése

Megérkezett az Apple legújabb okostelefon-szériája, az iPhone 17 család, amely idén is több változatban és tárhelyopcióval került a piacra. A magyar árak a hivatalos bemutatót követően váltak elérhetővé, és ahogy megszokhattuk, a csúcsmodellek ára már az egymillió forintos határt is elérheti. Az időzítés különösen érdekes, hiszen a KSH éppen most közölte a legfrissebb, júliusi kereseti statisztikákat, így könnyen kiszámítható, hogy a jelenlegi fizetések mellett hány havi nettó bérből lehet megvásárolni az új készülékeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lehangoló látlelet a magyar bérekről: durva, mennyit kell itthon dolgozni az új iPhone 17-ért

Míg Magyarországon az olcsóbb alapmodell 3 hétnyi fizetésből jön ki, addig Svájcban ez az érték két nap, Indiában pedig több mint fél év.

A legfrissebb adatok szerint a teljes munkaidőben dolgozók nettó átlagkeresete 479 500 forint, míg a nettó mediánbér 399 000 forint volt júliusban. Az átlagkereset azt mutatja meg, mennyi az országos átlag, míg a mediánbér jelzi, hogy a munkavállalók fele ennél kevesebb jövedelemből él.

Éppen ezért mindkét adatot érdemes figyelembe venni, ha a vásárlóerőt mérjük.

Ha az új iPhone 17 alapmodelljét (256 GB, 399 990 Ft) nézzük, az a nettó átlagkeresettel számolva nagyjából 0,83 havi fizetésből (azaz körülbelül három és fél hét munkából) kijönne, míg a mediánkereset mellett pontosan egyhavi bérnek felel meg. Az 512 GB-os verzió (499 990 Ft) már jóval többe kerül: az átlagbér alapján 1,04 havi keresetet, a mediánhoz viszonyítva pedig 1,25 havi bért kellene félretenni érte.

Az iPhone 17 Air ennél is drágább. A 256 GB-os változat 499 990 Ft-ba kerül, ami átlagbérrel számolva szintén 1,04 havi kereset, mediánnal viszont már 1,25 havi bér. A középső, 512 GB-os modell 599 990 Ft – ez 1,25 havi átlagkereset, illetve 1,5 havi mediánbér. Az 1 TB-os változat ára pedig 699 990 Ft, ami átlagosan 1,46 havi, mediánnal számolva pedig közel 1,75 havi fizetésnek felel meg.

A prémium iPhone 17 Pro még magasabb kategóriát képvisel. A 256 GB-os változat 549 990 Ft, ami átlagbér mellett 1,15 havi, mediánnál 1,38 havi bérnek felel meg. Az 512 GB-os (649 990 Ft) modell átlagosan 1,35 havi, medián szerint 1,63 havi keresetet igényel, míg az 1 TB-os változat (749 990 Ft) az átlagbérhez viszonyítva 1,56 hónapnyi, a mediánhoz képest pedig közel 1,88 hónapnyi jövedelemnek felel meg.

A csúcskategóriát az iPhone 17 Pro Max képviseli. A legolcsóbb, 256 GB-os változat 599 990 Ft – ez átlagbérrel 1,25 havi, mediánnal 1,5 havi bér. A középső, 512 GB-os modell ára 699 990 Ft, ami 1,46 havi átlagkereset, illetve 1,75 havi mediánbér. Az 1 TB-os verzió 799 990 Ft – ez átlagosan 1,67 havi, mediánnál pedig 2,0 havi kereset. Végül a történelmi újdonságot jelentő 2 TB-os modell 999 990 forintba kerül, ami azt jelenti, hogy nettó átlagkereset mellett 2,08 havi, mediánkeresetnél pedig 2,5 havi fizetésre lenne szükség ahhoz, hogy valaki saját erőből kifizesse.

A számokból jól látszik, hogy bár az iPhone alapmodelljei még egyhavi keresetből elérhetőek lehetnek, a nagyobb tárhelyű Pro és Pro Max változatok már komolyabb anyagi terhet jelentenek, különösen azoknak, akik a mediánbér környékén keresnek. Nem véletlen, hogy az új készülékek megjelenésekor sokan fordulnak áruhitelekhez vagy részletfizetési konstrukciókhoz. Ez rövid távon könnyebbséget jelenthet, ugyanakkor hosszabb távon megkérdőjelezhető döntés, hiszen a törlesztőrészletek tartósan terhelik a háztartások költségvetését, és a készülék ára így akár még magasabb is lehet.