Fontos változás élesedik: lényegesen több pénzt kaphatnak ezek a nyugdíjasok

Február 26-án látott napvilágot a KSH legfrissebb keresetstatisztikája, mely az egész 2019-es esztendőről nyújt átfogó képet - már ami a magyar állampolgárok fizetését illetti. Ebből kiderül többek között az is, hogy Magyarországon a tavalyi évben valamivel több, mint 11 százalékkal emelkedtek átlagosan a nettó bérek, ám nem csak nemzetgazdasági áganként vegyes a kép, de életkor szerint is óriási eltérések vannak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milyen béremelés? Ezeknek a magyaroknak bedarálja az infláció a havi pluszt

Magyarországon a tavalyi évben valamivel több, mint 11 százalékkal emelkedtek a nettó bérek, ám a nemzetgazdasági ágak szempontjából nagyon vegyes a kép, azaz nem egyformán részesültünk belőle. Talán senki számára sem meglepő, hogy legkevésbé az oktatásban dolgozóknak nőtt a fizetésük, sőt, ha figyelembe vesszük az infláció mértékét, akkor sokaknak gyakorlatilag csökkent a havi bevételük. A Pénzcentrum, most összegyűjtötte, kik a legnagyobb nyertesei, vagy éppen vesztesei a tavalyi évnek.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentős nonprofit szervezeteknél 367 800 forint volt. A nettó átlagkereset a hivatal adatai szerint 2019-ben pedig 244 600 forint volt Magyarországon. Ez az összeg 11,4 százalékos emelkedést jelent 2018-hoz képest.

Üvegplafon, mi?

Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresetét érdemes vizsgálni demográfiai jellemzők alapján is, ebből kiderül, hogy a férfiak átlagosan még mindig jelentősen többet keresnek, mint a nők. 2019-ben a férfiak (268 382) több min 45 ezer forinttal többet keresnek, mint a nők (223 285), sőt, a fizetésük is nagyobb arányban emelkedett, 12,3 százalékkal, mint a nőké, akik 10,8 százalékkal kerestek többet tavaly, mint 2018-ban.

Azonban legalább ennyire érdekes a kor szerinti megoszlás is, amit az alábbi ábrán szedtünk össze:

Ebből jól látszik, hogy jellemzően a 20 év alattiak keresnek a legrosszabbul, ők - amennyiben teljes munkaidőben dolgoznak - 158 840 forintot visznek haza, ami közel 86 ezer forinttal elmarad az átlagtól. Ugyanakkor 2018-hoz képest nekik emelkedett legnagyobb mértékben, 18,3 százalékot a bérük. Ám ez az összeg azért ennyire alacsony, mivel ők jellemzően még diákok, vagy nagyon fiatal (junior) pályakezdők tapasztalat nélkül, esetleg képesítés nélküli fiatalok.

De máris több pénzre számíthatnak, ha elérik a 20-29-es sávot, ekkor ugyanis már 220 177 forintot kereshetnek átlagosan, ami már jóval közelebb van a 244 ezres mediánhoz - az ő fizetésük egy év alatt 16 százalékot nőtt, ezzel másodikak a gyarapodási versenyben. Ám a Pénzcentrum korábban utánajárt, milyen képesítéssel tudnak a magyar diákok a piacon tarolni, már frissdiplomásként is, és kiderült, hogy mérnökként, informatikusként, gazdasági szakemberként nem csak álom a 700-900 ezres fizetés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milyen béremelés? Ezeknek a magyaroknak bedarálja az infláció a havi pluszt

Magyarországon a tavalyi évben valamivel több, mint 11 százalékkal emelkedtek a nettó bérek, ám a nemzetgazdasági ágak szempontjából nagyon vegyes a kép, azaz nem egyformán részesültünk belőle. Talán senki számára sem meglepő, hogy legkevésbé az oktatásban dolgozóknak nőtt a fizetésük, sőt, ha figyelembe vesszük az infláció mértékét, akkor sokaknak gyakorlatilag csökkent a havi bevételük. A Pénzcentrum, most összegyűjtötte, kik a legnagyobb nyertesei, vagy éppen vesztesei a tavalyi évnek.

Legjobban a 30-39 évesek keresnek, nekik az átlagfizetésük, 266 907 forint, ami 12 százalékos emelkedést jelent egy év leforgása alatt. Náluk csak egy minimálisan keresnek kevesebbet a 40-49 évesek a maguk 260 076 forintos átlagával, és 11 százalékos emelkedésével.

És hiába gondolnánk, hogy egy 50-59 éves magyarnak már sínen van az élete, a valóság az, hogy az 1960 és 1970 között születettek lényegesen kevesebbet keresnek, mint a 30-as, 40-es korosztály: 238 052 forintot, sőt, az ő fizetésük emelkedett a legalacsonyabb mértékben, mindössze 10,7 százalékot.

A nyugdíj előtt álló 60 év felettiek, és a nyugdíjasok aztán megint egy kicsivel több pénzt visznek haza, 254 798 forintot, ami 12,3 százalékos emelést jelent 2018-hoz képest. Pontos adat arra vonatkozóan, hogy hány magyar dolgozik a nyugdíj mellett, nincs, becslések szerint legalább kétszázezren lehetnek azok a 65 év felettiek, akik munkát vállalnak, hogy kiegészítsék nyugdíjukat, ez a szám pedig a jövőben tovább nőhet. Jelenleg a nyugdíjasok a munkaerőpiac egyik legkeresettebb munkavállalói csoportja

2020. július elsejétől a kedvezmény kiterjed az összes, nyugdíj mellett végzett munkára, vagyis azoknak sem kell 4 százalékos egészségbiztosítási és 10 százalékos nyugdíjjárulékot megfizetniük, akik nem bejelentett munkaviszonyban, hanem vállalkozóként vagy megbízási szerződéssel dolgoznak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nyártól minden olyan nyugdíjas, aki munkát vállal, annak csak 15 százalékos SZJA levonás terheli a bérét.

Kijelenhető tehát, hogy anyagilag nagyon megéri nyugdíj mellett dolgozni és a munkáltatónak is előnyt jelent a nyugdíjasok foglalkoztatása.