Nyílik az olló: ezeknek a magyaroknak tényleg esélyük sincs visszatérni a munka világába?

Az Európai Unió tagországaiban a foglalkoztatottak 9,7 százaléka volt ideiglenesen távol a munkájától 2019 utolsó negyedévében, míg 2020 első három hónapjában ez a szám 12 százalékra emelkedett, ami 2,3 százalékpontos növekedésnek felel meg.

Az Eu országai közül 2020 Q1-ben Franciaországban (18,1%), Svédországban (16,2%) és Ausztriában (15,0%) volt a legmagasabb azok aránya akik ideiglenesen munkanélküliek voltak, a legalacsonyabb arányban pedig Romániában (2,5%), Máltán (3,3%) és Bulgáriában (4,4%) voltak ilyen állampolgárok. Jól tudjuk, ez az első olyan negyedév, amikor Unió a munkaerőpiacát már befolyásolták Covid-19 miatt bevezetett intézkedések.

A nemek közti különbségek

Ha azonban nemenként megvizsgáljuk, kiderül, hogy vannak országok, ahol nagyon elcsúsztak az arányok, méghozzá a nők javára. Az EU összes tagállamában, Ciprus kivételével, a nők körében magasabb volt az ideiglenes munkából való távolmaradás, mint a férfiak esetében. A legnagyobb különbség Litvániában volt, ahol közel háromszor annyi munkanélküli nő volt mint férfi( 17,1% vs. 6,5%) - derül ki az Eurostat adataiból.

Magyarország a képzeletbeli dobogó második fokára állhat fel, ugyanis itthon az első negyedévben a nők 13,2 százaléka, a férfiaknak viszont csak 5,5 százaléka maradt távol a munkától. Arányaiban ez a második legnagyobb különbség. A nagy különbségversenyben a harmadik Lettország lett, ahol a nők 12 százaléka, míg a férfiak 5 százaléka volt munka nélkül 2020 első 3 hónapjában.

Van hova fejlődni

A nők munkaerőpiacra történő reintegrációját mind a cégek rugalmatlan vállalati stratégiája, mind pedig a családok részéről jelentkező sajátosságok nehezítik, ezért nem túlzás úgy fogalmazni, hogy a család- és gyerekbarát munkahelyek kultúrájának csupán a hajnalán járunk Magyarországon - számolt be korábban a Pénzcentrum.

"A nők foglalkoztatásának atipikus formában történő módjának alkalmazása igazán fontos lenne, hiszen rendkívüli szervezést és erőfeszítést, túlterheltséget jelent egy háziasszony, feleség, édesanya számára egy tipikusan 8 órában, klasszikus értelemben vett munka elvállalása. Erre vonatkozóan nem tudjuk azt mondani, hogy régióspecifikus jelenség, hiszen a projekt célja is alátámasztja, hogy ma Magyarországon különös figyelmet kell fordítani ezen munkavállalási forma népszerűsítésére, illetve meg kell kezdeni a munkáltatók ilyen irányú érzékenyítését és az atipikus munkavállalási forma bevezetésének lehetőségét. Mindemellett el kell mondani, hogy az ügyfelek saját maguk is nehezebben fogadják el és látják meg a lehetőséget az atipikus munkavállalási formában. Ebben talán az időarányos javadalmazás mértéke lehet a gond" - fogalmazott Kovácsné Czeglédi Mária Tünde, a füzesgyarmati Család és KarrierPONT vezetője a HelloVidéknek.