Az a fránya infláció: akárhogy számoljuk nem lett több a magyarok pénze, sőt...

A „Miből élünk?” háztartási vagyonfelmérés 2023-as eredményeit publikálta a Magyar Nemzeti Bank. Jelentősen emelkedett a magyar háztartások nettó medián vagyona az előző, 2020-as adatokhoz képest. A nettó mediánvagyon 30,6 millió forint volt, ez 55,33 százalékkal haladta meg a 2020-as 19,7 millió forintos értéket.

Ez jelentős emelkedés, ráadásul a medián adatról beszélünk, ami eléggé jól tükrözi egy átlagos háztartás helyzetét. (A medián egyfajta középérték, jelen esetben a háztartások fele ennél magasabb, másik fele pedig kisebb nettó vagyonnal rendelkezik.) Sokkal pontosabb képet ad egy átlagos család vagyoni helyzetéről ez az érték, mint a sima számtani átlag: a Bankmonitor szakértőinek becslése szerint az átlagos nettó vagyon hazánkban a medián duplája lehet. Ez már azt sejteti, hogy a vagyon egy jelentős része egy szűkebb csoport kezében koncentrálódik.

Éppen ezért van néhány szempont, amit érdemes részletesebben megvizsgálni:

• Mi a helyzet, ha az inflációval összevetjük a vagyonnövekedést?
• Mi a helyzet, ha a különböző helyzetben lévő családokat összehasonlítjuk?
• Mennyit adott hozzá a növekedéshez az ingatlanárak emelkedése? Azért nőtt a vagyon, mert drágultak a lakások?

Az infláció nem tudta teljes egészében felemészteni a vagyonnövekedést

Azért a 2020-as évek eleje hazánkban a jelentős áremelkedésről szólt, ennek tükrében is érdemes megnézni a vagyonnövekedést. 2021-ben 5,1 százalékkal, 2022-ben 14,5 százalékkal, míg 2023-ban 17,6 százalékkal növekedtek az árak, ennyi volt az éves átlagos infláció. Ez összességében a három évre 44,82 százalékos inflációt eredményez. Ha az 55,33 százalékos nominális nettó vagyonnövekedést az inflációval korrigáljuk, akkor is még 10,51 százalékos reálnövekedést láthatunk, vagyis a medián nettó vagyon emelkedése meghaladta az áremelkedés mértékét.

Érdemes ebből a szempontból összevetni az előző két felmérés eredményeit. A 2017-es 12,3 millió forintos nettó vagyon 2020-ra 60,16 százalékkal megemelkedett. Ráadásul ezen időszakban az infláció is jóval alacsonyabb volt, emiatt a 2017 és 2020 közötti hároméves ciklusban a reálemelkedés is meghaladta az 50 százalékos. Ettől függetlenül kifejezetten impozáns, amit a nettó mediánvagyonnal kapcsolatban látni lehet, hiszen még egy nehezebb gazdasági helyzetben, komoly áremelkedés mellett is növekedést lehet látni.

A legszegényebb réteg helyzete romlott

Az adatok megvannak decilisekre, azaz tizedekre bontva is. Ez azt jelenti, hogy a háztartásokat sorba rendezik valamilyen mutató alapján – nagyságrendileg 4 millió háztartás van hazánkban – és az így kialakult sorrend mentén 10 egyenlő részre osztják a csoportot. A legalsó decilisbe kerül az adott sorrend alapján a leggyengébb 10%.

A háztartások legszegényebb – legkisebb vagyonnal rendelkező – 10 százalékának még csökkent is a nettó vagyona 3 év alatt. A kérdéses csoport nettó vagyon -88 Mrd forint volt 2020-ban, ami -288 Mrd forintra csökkent 2023-ra. A többi csoport vagyona azonban érdemben emelkedett a kérdéses három év alatt. (Az egyes csoportok nettó vagyonát úgy határoztuk meg, hogy a pénzügyi vagyon, a nem pénzügyi vagyon, illetve a kötelezettségek alapján meghatározott decilisek összértékét összeadták a Bankmonitor szakértői.

A vagyoni aránytalanságot nagyon jól mutatja, hogy a leggazdagabb decilisbe tartozó háztartások nettó vagyona meghaladja az összes többi csoport összvagyonát. (Ez igaz a 2023-as új adatokra és a korábbi 2020-as értékekre is.)

Érdemes az egyes csoportok (decilisek) összvagyonának alakulását is összevetni az inflációval. Ezen vizsgálat során az alsó két decilisről mondható el, hogy a nettó vagyonnövekedése nem érte el az infláció mértékét. A legszegényebb csoport vagyona még csökkent is, míg a második decilis vagyonnövekménye 41,4% volt, ami minimálisan maradt csupán el az inflációtól. A többi, 3-10 decilis nettó vagyonnövekménye 54,2 – 63,3 százalék között mozgott, ami reálnövekményt is jelentett.

Mi a helyzet, ha az ingatlanok nélkül vizsgáljuk meg a helyzetet?

Felvetődhet a kérdés, hogy mi a helyzet, ha az ingatlanvagyonnal, legalábbis a lakóingatlanok értékével nem számolunk. Logikus a felvetés, hiszen számos család, háztartás számára az ingatlan nem vagyonelem, mert abban élnek. Így a lakóingatlanok átértékelődése, drágulása nem eredményezi ténylegesen a kérdéses családok vagyonának emelkedését.

Az egész probléma abból eredt, hogy a pénzügyi és nem pénzügyi vagyonelemek értéke teljesen eltérő ütemben emelkedett. Előbbi csoportba a készpénz, a betétek, értékpapírok, részesedések, biztosítástechnikai tartalékok, az egyéb követelések és a nyújtott hitelek tartoznak. Utóbbi csoportba a lakóingatlanok, az egyéb ingatlanok és az értéktárgyak sorolhatók.

Mindenhol emelkedett a két vagyonelem. De a legszegényebb tizedet mellett csak a nyolcadik tizedben emelkedett nagyobb mértékben a pénzügyi vagyon nagysága, mint a nem pénzügyi vagyoné. Ennél is érdekesebb talán, hogy a pénzügyi vagyon emelkedésének a mértéke csupán a nyolcadik és a tizedik (azaz a gazdagabb) csoportban tudott a 2020 és 2023 között mért inflációnál nagyobb mértékben emelkedni.

Természetesen a nem pénzügyi vagyon jó része valós vagyonelemnek, befektetésnek tekinthető. Ugyanakkor a lakóingatlan a legtöbb esetben a háztartásoknak nem befektetés, hiszen az a családok lakhatására szolgál. Lehetnek olyan háztartások – különösen a gazdagabb decilisekben -, amelyeknek az ingatlan valós vagyoni befektetés, de ettől most eltekintünk. Ennek pontos méréséhez arra lenne szükség, hogy megtudjuk melyik háztartás birtokol több lakóingatlant.

A lakóingatlanok értéke igen jelentős a teljes vagyonállományon belül, a pénzügyi és nem pénzügyi vagyonelemek 47,8 százaléka lakóingatlanban van. Így ezek átárazódása komoly hatást gyakorol a vagyon alakulására. Természetesen ez az átárazódás köszönhető az ingatlanok drágulásának és új lakóingatlanok vásárlásának is. A lakóingatlanok értékemelkedése 3 év alatt meghaladta a 60%-ot.

Az jó hír, hogy a teljes vagyon értékemelkedésének trendjét nem befolyásolja az, ha a lakóingatlanok kikerülnek a vagyonelemek közül.

A legszegényebb csoportnál sajnos így vizsgálva is vagyoncsökkenést láthatni. Talán meglepő, de a harmadik decilisben is csökkenés tapasztalható. Az adatok mélyére tekintve ezen decilisben az látható, hogy a lakóingatlanok értéke, illetve a kötelezettségek értéke is érdemben emelkedett a vizsgált 3 évben. Így vélhetően ez a csoport komoly hitelfelvétel mellett vásárolt ingatlant ezen időszakban. Az ingatlanvagyon nélkül a kötelezettségek emelkedése pedig eléggé megborította a helyzetet.

Minden más csoportban az így vizsgált vagyon is emelkedett. Ráadásul a változás mértéke egyedül a második leggazdagabb csoportban, a kilencedik decilisben maradt el az inflációtól. De ott is csak pár százalékkal: az így kalkulált vagyonnövekedés mértéke 41,9% volt szemben a 44,82 százalékos inflációval.

Összegzés

A magyar háztartások vagyoni helyzete tehát érdemben javult. A mediánvagyon elérte a 30,6 millió forintot. Még a 2020-as évek elején mért igen magas infláció mellett is emelkedett a reálvagyon értéke.

A vagyoni helyzet alapján különböző decilisekben, tizedekben is alapvetően pozitív változást lehetett látni. Ez még akkor is igaz, ha a lakóingatlanokat – nem feltétlenül képezi a valós vagyon részét – kiemeljük a vagyontárgyak közül. Ugyanakkor a legszegényebb tized helyzete érdemben romlott az elmúlt időszakban. Náluk a vagyontárgyak minimális emelkedése a pénzügyi kötelezettségek érdemi növekedése mellett zajlott le. A vagyonépítés nem egyszerű, érdemes szakértőhöz fordulni, akik segítenek a saját célunknak megfelelő portfóliót összeállítani.