A pénz rongálás bűncselekmény? Ilyen büntetés járhat pénz rongálása esetén Magyarországon

Cikkünkben a pénz rongálása kapcsán tájékoztatjuk olvasóinkat: amellett, hogy megtudhatod, a pénz rongálás bűncselekménynek számít-e Magyarországon, azt is megvizsgáljuk, mit ír a büntető törvénykönyv a rongálás elkövetéséről. Ha a pénzrongálás bűncselekmény, eláruljuk, milyen következményei lehetnek annak, ha valaki megrongál egy magyar forintbankjegyet, érmét.

Hogyan büntetik a rongálást?

Magyarországon a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről rendelkezik a különböző bűncselekmények elkövetésének szankcionálásáról. A jogszabály rongálásról szóló 371. §-a kifejti, hogy aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el, mellyel kapcsolatban:

• a büntetés 1 évig terjedő szabadságvesztés is lehet kisebb károkozás és a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó károkozás esetén (ide tartoznak a falfirkák, illetve a kábítószeres befolyásoltság alatt vagy bűnszövetkezet tagjaként elkövetett kisebb rongálások);
• a büntetés 3 évig terjedő szabadságvesztés is lehet nagyobb károkozás esetén (védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, műemlék, régészeti lelőhely, lelet vagy külföldi védelemben részesített kulturális örökség rongálása, továbbá vallási tisztelet tárgya, templom vagy más vallásgyakorló hely, temetkezési hely és emlékhely, halott emlékére emelt tárgy rongálása);
• a büntetés 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha valaki jelentős károkozást követ el, ha az előző pontban említett tárgyakat megsemmisíti, vagy ha robbantás útján történő rongálást követ el;
• a büntetés 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha valaki különösen nagy kárt okoz;
• a büntetés 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha valaki különösen jelentős kárt okoz.

A Btk. XXXVIII. fejezete összegzi a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekményekkel kapcsolatos jogszabályokat. Ezek közé soroljuk a pénzhamisítást és annak elősegítését, a készpénz-helyettesítő fizetőeszköz hamisítását annak elősegítését, illetve a készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel való visszaélést. A jogszabály konkrétan a „készpénz rongálását” nem említi.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így történik a sérült, ragasztott, szakadt pénz beváltása 2025-ben: kár lenne eldobni az ilyen bankjegyet

Sérült pénz, szakadt pénz beváltása egyszerűen: mi a teendő elszakadt papírpénz esetén, hogyan történik a szakadt pénz beváltása, avagy a sérült pénz beváltása postán, bankban?

Pénz rongálása: a pénzrongálás bűncselekmény Magyarországon?

A vonatkozó jogszabály szerint az, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, az rongálást követ el. A törvény nem rendelkezik külön pontban a pénzrongálás kapcsán, azonban amennyiben a megrongált bankjegy vagy érme besorolása szerint „idegen vagyontárgynak” minősül, akkor idegen vagyontárgy megrongálásáról vagy megsemmisítéséről van szó.

Tehát: ha a saját pénzünket rongáljuk meg, az alapvetően nem bűncselekmény, azonban, ha más pénzét rongáljuk vagy semmisítjük meg, akkor – mivel idegen vagyontárgyban okoztunk kárt -, az már bűncselekménynek számít.

A jogszabály különbséget tesz vétségek és bűntettek között: ha valaki a pénzrongálás során kisebb kárt okoz, melynek összege nem haladja meg a szabálysértési értékhatárt (ez jelenleg 50 000 Ft Magyarországon), akkor csak vétséget követ el. Ellenben, ha az értékhatár fölötti, nagyobb volumenű kárt okoz, bűntettet követ el (minden eset egyedi, így a bűncselekmény súlyosságáról és a büntetés mértékéről a bíróság dönt). Egy példával illusztrálva:

Ha valaki darabokra tépi egy másik ember 1 000 Ft-os bankjegyét, csak egy kisebb vétséget követ el, ellenben, ha megsemmisíti egy másik személy 500 000 Ft-os bankjegykötegét, az már jelentős anyagi károkozásnak és büntethető bűncselekménynek minősül.

Miért hiszik azt a magyarok, hogy a pénzrongálás bűncselekmény?

Sokan most is azt hiszik, hogy azzal, ha elszakítanak egy bankjegyet vagy átfúrnak egy érmét, bűncselekményt követnek el. Na de vajon miért van ez így? Ezzel kapcsolatban kiderítettük, hogy a pénz rongálása régen szabálysértésnek bizonyult Magyaroroszágon, az 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 149/A. §-a ugyanis kimondta, hogy „aki fizetőeszközként forgalomban levő bankjegyet vagy pénzérmét szándékosan megrongál vagy megsemmisít, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”. Bár az említett jogszabályt 1999-ben hatályon kívül helyezték, sokan nem tudnak arról, hogy a jelenleg hatályos törvények nem minősítik a pénzrongálást szabálysértésnek.

Megrongált pénz beváltása

Magyarországon a sérült pénz beváltása a hazai hitelintézeteknél (bármelyik magyar bankfiókban), illetve a postahivatalokban történik – ezeknek az intézményeknek kötelessége a sérült bankjegyek és érmék beváltása. Sérült pénznek minősül az olyan bankjegy, amelynek állapota fizikai vagy vegyi hatásra, vagy más módon megváltozott, továbbá nehezen felismerhető érmének minősül az a forintérme, amely megkopott, elszíneződött, eltorzult, állapota miatt nem felismerhető rajta a névérték vagy az érmekép.

Hiányos sérült pénz (olyan elszakadt papírpénz, amelynek egy része hiányzik) akkor váltható be, ha a szakadt pénznek több mint az 50%-a az ügyfélnél van. Abban az esetben, ha fennáll a pénz szándékos megrongálásának a gyanúja, (pl. kifúrt érmék, összefirkált bankjegyek), a bank vagy posta nem köteles a szándékosan elszakított, összevágott stb. pénzt forgalomképes bankjegyre váltani.